napok óta meghalt, váratlanul, 74 évesen és még nem reagáltam rá tán mert tőlem is eltávolodott (be kell valljam) kvizműsorait kedveltem annak idején, rátermett volt (bár néha tán fölényes, bár inkább barátságos ( (Egyébként mostanában derült ki, hogy milyen nehéz, szigoritott körülmények közt…

 ó de ismerős!   ma a Downton abbeyban  a -rendíthetetlennek hitt - komorniknak el kezdett reszketni a keze, s igy melléöntötte gazdájának a bort... később is reszketett ahogy átvette a jobb kezébe a kávét csészaljastul. meg kellett fogni a másik kezével is.. azt mondta, tudja mi ez, bár nincs…

   a tegnap esti Duna tévé műsorai előtt le a kalappal vagy mivel...  valószinűleg a halottak napja adta az apropókat, hiszen az öregségről és az azt betetőző meghalásról volt szó, de milyen művészien! két szinésznő jutalomelőadására épültek a darabok Hámori Ildikó Szabó Magda Pilátusából…

hallom az m2-n, az m1-es, fél nyolcas hiradó fél órával későbbi ismétlésekor, már negyed 9 felé, hogy a Magyar dal ünnepe alkalmából országszerte 8 órakor eléneklik a Tavaszi szél vizet áraszt c. népdalt. Hű, és én erről már olvastam felhívást, és ott is akartam lenni, énekelni... a Hagymaháznál...…

Reggel ezt a cikket találtam a Delmagyarban. Lányom-lányom gyöngyvirágom mostanában megfordult valamennyi szegedi tévében. Pedig van belőlük 4 db (a szegedi városi tévében, Telin-, TiszapART-), és ma, ahogy a tudósítás is mondta a regionális tévé Regióra műsorában - a 10 év ezelőtti változatával…

LÁNYOM MEGFÁZVA) NARRÁTORKODIK, ÉS RIPORTERKEDIK, PUSZTASZEREN, A FESZTI KÖRKÉP A TÉMA... https://www.youtube.com/watch?v=5Bk_BEIgh-o&feature=player_embedded de voltak korábbi filmjei(amit ő irt, rendezett ill.rajzolt, elégedetlenül ill. telhetetlenül kérdeztem is , hogy nem kaphatnék még…

  elhatároztam, hogy én ugyan nem fogok irni a mai nap (sőt az évszázad) nagynak tartott eseményéről: a királyi esküvőről. Mert úgyis ezzel lesz tele minden... már elő is készitettem erre a napra egy kedvenc minapi fotóm:  zöld lombok, de gyengéd alkonyi napfénnyel megvilágitva, mintegy a Remény…

délben gyorsan hazajöhetnékem volt, ebéd után, még lányom se tudott becsalni a könyvesboltba... mintha azért igyekeztem volna haza, mintha előre tudtam volna, lezuttyanok a kanapémra, bekapcsolom a tévét, és ott valami csoda fogad, sötét , alig megvilágított de melegfényű színpad közepén Presser a…

  Tegnap este-éjjel két film közt, amiknek elaludtam a végét, teljesen éberen, sőt éppenséggel - hogy úgy mondjam - tágra nyitott szemmel és az is lehet, hogy olykor tágra nyitott szájjal néztem-hallgattam végig a Zárórában Veiszer Alinda beszélgetését Markó Ivánnal; ami kissé rendhagyó volt - bár…

A film olykor képzőművészeti érték, olykor duplán a Vermeer festőről és (képzelt?) modelljéről, szolgálójáról szóló film mindenképpen az, sokszorosan kedvenc műsoraim tévében az emberi megnyilatkozások, az interjúk de most revidiálnom kell magamat, marad az "ember" érdeklődésem középpontjában, de…