elhatároztam, hogy én ugyan nem fogok irni a mai nap (sőt az évszázad) nagynak tartott eseményéről: a királyi esküvőről. Mert úgyis ezzel lesz tele minden...
már elő is készitettem erre a napra egy kedvenc minapi fotóm: zöld lombok, de gyengéd alkonyi napfénnyel megvilágitva, mintegy a Remény megjelenitőjeként...
aztán úgy adódott, hogy le nem tudtam venni a szemem a tévében az esküvő közvetitéséről, közben - épp levelet irva lányomnak - aki ez idő alatt a rádióban dolgozott, a holnapi irodalmi újságon) - , azon kaptam magam , hogy tudósítást irok az esküvőről - a látottakról-hallottakról, sőt a végére odáig vetemedtem, hogy - meglátva a rengeteg ottani, helyszini fotóst hatalmas masináikkal,- én is elővettem a gépem, és jobb hiján a képernyőről elkezdtem fotózni , a tévéközvetitést:
sőt este, az összefoglalót már úgy is néztem (újra) végig.Őrület.
Valaki azt mondta, hogy az esküvő a remény, napja a remény napja. Tehát akkor ugyanarról beszélünk(?)a (zöld) reményről, és tény, hogy az esküvők mindig érdeklik az embereket. (Magam is tapasztaltam, hogy a statisztika szerint a legolvasottabbak a blogomban is a lányom esküvőiről szóló (fotós)beszámolók ... , megközelitik az 5000-t is.) Ezt viszont milliárdok nézték!:
van rá sokféle magyarázat. de azért valahol mégis kicsit érthetetlen...(?)
aliz2. :: 2011. ápr. 29. 21:34 :: még nincsenek kommentek
Kategóriák: fotó :: Címkék: esemeny, fotok, tevemusor
