eddig még minden Páger-dij átadáson jelen voltam, nem hagyhattam ki a 24-t se, bár előtte le kellett pihennem, ebéd után,  s 1 órára rá beállitani a mobilt, hogy ébresszen fel, 2-kor, hogy 3ra odaérjek,  szerencsére épp lányom is hivott, igy sikerült felébrednem teljesen, s kikecmeregni az ágyból

a hagyszmaházban  meg kiebrudálni szegény tévéoperatőrt a helyemről a bal szélen a 7es magányos székról, ahonnan aztán lejjebb ültem, mert megsajnáltam, s ürült hely, de nem haragudott meg, a végén ő szólt, hogy menjek le, sajtot, szőlőt enni a fogadásra(a szőlő már nem volt), meg később,  hogy a fekete sálam fönt hagytam, leesett, a székemre rakta... amúgy ideális hely a 2. kamerának ez a bal szél, ahol az én törzshelyem is van, bár arcvonásokat nem eléggé látok, ami most jó lett volna, bár a fényképezés kárpótól, nagyitással...is

Szirtes Ági volt a friss dijazott, és frissen is lépdelt fel a szinpadra, és persze örömmel,  elbűvölő mosollyal, egyszerű szürke öltözékben (nadrág, pulcsi, sál, magasszárú, butaorrú bőrcipő, félig őszen kicsit kócos rövidhajjal, nagyon kedvelem a természetességét, amit később is igazolt, amikor hosszan beszélt, V M kérdéseire, 

közben közbe ránk kérdezve, hogy nem unjuk-e---akikre (ránk) külön reflektort is kért, hogy lásson..lássa a köz9önségét

dehogy untuk. remek sztorizó,  ahogy a szinészekre mondani szokták, hosszan, őszintén  és szeretettel beszélt fel- és lemenőiről (Szirtes Ádámról, és Pálmai Lilláról) is.

Csak azt sajnálom, hogy Réz András teljesen visszavonult a kérdezéstól, mindig derűs szint lopott a beszélgetésekbe..meg a kuratórium is néma volt, de döbbenetesen erős figyelemmel hallgatták ők (is) a beszélgetést..

Lent pezsgőivás közben, sajttal a számban, bocsot kérve, odaléptem az épp felém közelitő művésznőhöz, s mondtam, hogy a Bádogdobban láttam, a lányával, remek volt, remálem örült neki, ha nem is annyira, mint  mikor egyszer egy nő a Három nővér után megszólitotta, a buszállomáson, hogy gazdagabb lett...