benéztem még a kiállitásnyitás előtt a hagymaház aulájába,  ahol készülődtek az eseményre

(a székeket is kivitték, ami nekem újabban létkérdés, bár vissza is hozták morgásomra, egy kanapét, ami gyorsan megint eltűnt, de akkor már bent ültünk K., barátnémmal a kávézóban... mi, egyedül, később bejöttek a tévések riportot készíteni a szereplőkkel, meg behallatszott kintről a kis hegedűsök játéka (kicsit hamiskásan)

(de már nem merek "bírálni" , mert megsértődnek.. rám is szólt valaki hogy ne ...

viszont épp jött más valaki a kávéházba, azzal, hogy imádja az írásaimat (sic) , felpezsditi, s mindenkit helye rakok bennük jót is rossz is megírok

hát ha most másfelől kezdik befogni a számat, ez nem fog sikerülni, s hamis lesz a kép, mert csupajó nincs!

szóval jót elbeszélgettünk, vagy hogy is, rám csak félig figyelve- nem baj...

(egyébként ezért is irok, mert aki elolvas az figyel is rám)

a kiállitáson hátrahúzódtam, ott volt egy mozdithatatlan szék u.i. )a fotón a kilógó lábam..)

de hallottam a dicsérő szavakat, különösen a K M tanárnőre vonatkozókat (még Timit is tanitotta) - rá is szolgál(s visszatérve az előzőkre, jobb dicséreteket hallani valóban, csak -mint unokám mondja - legyen ok rá)

gratuláltam is M-nak, ki megkérdezte mely képek tetszettek legjobban

bár olyan nagyon nem tetszett most a "felhozatal" , (ha külön-külön néztem a képeket) kész volt a válaszom, mert a templomok igen, le is fotóztam ezeket már korábban...

a la Roueni székesegyház?

volt még Van Gogh üres kalapja, amibe bele kellett volna simulni, mint a jelenlevők tették, bánom, hogy én nem próbáltam ki magam Van Goghként :I

(A meghivó képe kedves szomszédom unokájáé, aki nemzetközi dijakkal is ékeskedik, s joggal büszke is rá a nagyanyja!)