ELFELEJTETTEM A SZEPTEMBERI MJAKRÓL IRNI

DE OLYAN SŰRŰK MOST AZ ESEMÉNYEK, EGY NAP HÁROM IS...hogy nem csoda

amúgy majdnem teltház van nálunk, 7ünkkel, minden szék foglalt, visszaültem az alhelyemre, bér a mellettem levő új tag olyan hevesen gesztikulál, hogy kigyóval tetovált karja ott tekereg  az orrom előtt

változatlanul sokmindenről csapongva beszélünk (ez nagyon tetszik is új tagunknak, hozzá is járul...:)

de eljutunk a folytatásos regényhez is,  (Hrabal_Menczel nyomdokain) ami szinte fel is frissült, szünet után, vezetőnk szerint az iskolakezdés hatására (van benne valami, tényleg inspirálóak a gyerekek- nekem hiányoznak is...mármint intézményesen

aztán meg régi-új tagunk a kis spirálos önéletrajzi-emlékező  levélpapájával hozakodott elő, hosszú monológba esve.. ugyanazt mondta el amit honismereti körön is (kénytelen voltam közben kimenni, mintha telefonálnék, magamnál se birom elviselni az ismétléseket, két órám nem volt ugyforma ugyanarról a témáról)

egyébként döbbenetes, hogy mennyi hasonlóság  van életeinkben! - bármennyire is más közegből jövünk

(pl nekem levélnagymamám volt., hogy mást ne mondjak)

tényleg mindenki élete egy regény vagy akár több is

(csak meg kéne irni... meg kiadni(?) , ő pl magánúton tette, nem is tudom , miért ódzkodom annyira ettől a megoldástól)

ja és még valami:

frusztrál, hogy nem tudok előhozakodni bármilyen rővid irásaimmal, (bár mindig elúre elkészitgem . feleslegesen)

képtelen vagyok rá kérés nélkül, s az nagyon ritkán fut be vagy soha

bár néha engedélyt kérek rá, s akkor készségesen kapok is

őrület, hogy mennyire nem akarom magam ráerőltetni senkire (semmilyen téren) Ez nem körszerű és nem is célravezető - különösen manapság - mikor mindenki önreklámoz)

*

(tegnap pl telefonbeszélgetésünk után lányom kérdezte, hogy nem akarok-e beszélni az unokámmal, hivja-e. és az volt a válaszom...

nem, ha ő akar beszélni velem, ő is tud hivni

és láss csodát, tényleg,pár perc múlva hivott mégpedig videon,

előadást tartott legújabb társasjátékai rejtelmeiről.. azzal a bevezetéssel, hogy ime a válszték,  ha egy év múlva lejövök hozzájuk, .

(humora is van! :) Imádom)