egy régi reggelen
éppen hogy felébredtem
vagy ébresztettek
(jött a fotós)
de milyen éberen
és tágra nyiílt szemekkel
ülök a széken
és bámulok ki
bizakodón
az ablakon
süthet kint a nap
ahogy bent is…
és megyek is ki
az udvarunkra
egy fahalomra fel
mint valami hegyre
nem gondolva a télre
pedig a fahalom
tüzelő lesz
ha jön a hideg
de ez még nem az én gondom
(a fát is anyám hozatta)
én csak weekendezek
idehaza
és hétfőn vár az
egyetem
Szegeden
meg a szerelem
