2022 évértékelő - épp ideje már előrukkolni vele! "Esztendők úgy rohannak el, mint a madár", lassan a 2023-nak is vége:) (:)   Ahogy átfutottam a napi blogom bejegyzésein, kiderült, hogy nem is volt annyira sivár és eseménytelen ez az év már...pedig ugye gellert kaptunk pár éve...…

honismereti körre azért IS mentem, mert tudtam, hogy utoljára a könyvtárba (miután már a múzeum  is bezárt) nem értem, hogy lehet egy városban teljes mértékben elzárni a kultúrát, ahova eddig is csak szivárgott!   az aradi vértanuk családjáról meg a makói református irogató papokról volt…

 ez az ősz nagyon az mozdulatlan s dermedt még sose láttam ilyen szomorúnak a sorsukra váró  sárguló leveleket   vagy én vagyok szomorúbb  mint más évekbe' ?   háborúk, inflációk között távol szeretett enyéimtől (bár ez nem kölcsönös)   bezárul minden (muzeum, kultúrház,…

  elbúcsúztunk, elballagva a Bartók iskolából - ami eredetileg Szegedi utcaiként még az enyém is volt hatodikig (most nem mondom el miért csak eddig)...de igy ugyebár nem is ballagtam onnan... most kényszerből...sokakkal, s gondolatban lányommal is, hiszen ő is idejárt megerősitett 8 évig (mert…

MÉBEN MA 2010 AUG 14     a legnagyobb élmény a Mai Manó Házban (a Magyar Fotografusok Házában) maga a ház volt( - kivül, belül... kivülről már régóta nézegettem, a Nagymező utca hangulatos épületei és otthonos művészatmoszférájában, de csak most akadt időm, nyitvatartási időben -hogy…

         MAROS MENTI KONSTANTINÁPOLY "Kevés alföldi városban él együtt annyi értékes és fogékony, igazán európai érdeklődésű és szellemi kultúrember, mint Makón" - vallja a húszas években Juhász Gyula.Az 1920. október 1-jén Makóra érkező József Attila még tele volt keserű­séggel és…

a véletlen úgy hozta, hogy megláttam a Démász impozáns épülete falain a Winkler László kiállítás plakátját, a mai dátummal,          (gyönyörű maga a belső udvari kiképzésű galéria, ha van valami kiállitás mindig szivesen térek be ide, Winkler tanár úrra meg még emlékszem egyetemista…

a Múzeumban volt az aktuális (tavaszi) Marosvidék bemutatója. immár a 13. évfolyamé - látom a borítóján!     afféle   helyi (helytörténeti) kulturális folyóirat (perodika - évente négyszer megjelenő) amije nagyon jó, hogy van a városnak (és környékének) Néha - ha felkérnek -, én is irok…

lehet , hogy anakronizmus, mindenesetre 2 éve van ez a "Márciusi Ifjak Dij - a fiatal magyar tehetségekért" (" akik tevékenységükkel elősegítették Magyarország kulturális gyarapodását"), és azóta nyugodtan mondhatjuk a kitüntetettekre, hogy ők a mai márciusi ifjak. mától a vőm is "márciusi ifjú"…

szomorú hírt harangozna be mobilon a lányom: mondja, ne mondja - mert kímélni akar, de hiszen úgyis megtudnám hamarosan a hírekből - akkor inkább ő mondja,  a maga tapintatával, bár tudom, rossz hírt átadni is milyen nehéz, talán még nehezebb is, mint fogadni... vagy nincs is különbség... rossz hírt…