"Arra gondoltunk, hogy az évet egy születésnapi gálaesttel zárjuk. Január óta készülünk erre, hosszú ötletlistából lett egy feszes forgatókönyv, és remélhetőleg november 17-én 19 órakor egy szórakoztató este kezdődik az Átriumban.

„Múlik a szép idő”

A Magvető Kiadó születésnapi gálaestje

A Magvető Kiadó gálaestjén nemcsak a kiadó múltját és jelenét idézzük meg korabeli cikkek, szerzői emlékek, kedvenc művek, személyes történetek és irodalmi szövegek alapján, de megpróbáljuk elképzelni a következő 30 évet is.

Az est házigazdája Turi Tímea és Szegő János, beszélgetőpartnereik Tóth Krisztina, Szabó T. Anna, Grecsó Krisztián és Spiró György.

Közreműködő színészek: Sodró Eliza, Máté Gábor, Mácsai Pál, a zenészek pedig Dés András és Fenyvesi Márton.

Rendező: Keszthelyi Kinga

Jegyvásárlás: https://fugeprodukcio.jegy.hu/.../mulik-a-szep.../1337674

Antológiai kérdések – Magvető 70. Egy kiadós történet 5.

#magvető70

a magvető 70 éves története elképzelhetetlen a Szép versek és a Körkép antológiák nélkül. Hogyan születtek meg anno ezek az ötletek, és hogy zajlottak a válogatások? Mit jelent egy fénykép a borítón, és mit a gerincen? Milyen irodalomtörténet olvasható ki ezekből az antológiákból?

Erről kérdezi két vendégét, Pál Sándor Attilat és Turi Tímeát a sorozat házigazdája, Szegő János október 7-én 17 órakor a Magvető Caféban.

A részvétel ingyenes.
A képen az idei Szép versek és Körkép.

 SZOKTAM ARRA GONDOLNI NAGY ÜNNEPEINKKOR, HOGY MOST AZ EGÉSZ VILÁGON  HÁNY (SZERENCSÉRE MEGMARADT, TÚLÉLŐ ÉS ÉLETET TOVÁBBADÓ ZSIDÓ EMBER IMÁDKOZZA UGYANAZT...FORDULVA UGYANÚGY ISTENHEZ  -  EZ VALAHOGY erőt is ad, belekerülsz valami láthatatlan áramba....

épp a dróséban emlitett vőm IS valami olyasmit, (A megtérés szombatján) hogy ezért is alkalmas ez az idő a megtérésre, mert ez felfokozza szentséget...

de azt hiszem, most előszőr éreztem azt is, (hogy meglettek), hogy hány ősőm is imádkozhatta ugyanezeket ugyanezeken a napokon!

egyek vagyunk igy is .... egy istenünkben...

igen , itt is kell keresni és találna a hitet!

 Ezen a héten Szegő János arról írt, hogyan készül egy beszélgetésre és milyen az #életamagvetőben

Ez a munkanapló arról szól, hogy milyen az élet a 70 éves Magvető Kiadóban. Röviden: izgalmas. És egy ideális instagram-poszt itt véget is érhetne. Tavaly eldöntöttük, hogy a 2025-ös évben kiemelten foglalkozunk a kiadó eddigi történetével vagy egyenesen a történeteivel. A Magvető egységességet jelent, valamifajta kulturális önazonosságot, ugyanakkor ez a 70 év folyamatos, némi képzavarral: visszatérő cezúrák sorozataként is leírható. Nagyon más volt a politikai-kulturális klíma az alapításkor, 1955-ben, mint egy évvel később, vagy a hatvanas évek legelején és a hosszú hetvenes évek közepén. De ugyanígy tagolja a Magvető történetét Kardos György működése, aki 1961-től egészen 1985 decemberéig, halála pillanatáig igazgatta a kiadót. A másik „korszakos” vezető, Morcsányi Géza 1995-től 2015-ig állt a Magvető élén. Vannak ezek a szakaszok és ehhez képest is érdekes megnézni egy-egy életmű alakulását. Az évfordulóhoz kapcsolódó, Kiadós történet címet viselő beszélgetéssorozat legutóbb erre tett kísérletet: azt néztük meg Turi Tímeával és Margócsy Istvánnal, miképp formálódott Esterházy Péter végig magvetős életműve. Korábban, amikor a Rozsdatemető kontextusait jártuk körül, egyetlen könyv hatásos történetéről volt szó, ekkor, és külön foglalkoztunk Kardos Györggyel is. Moderátorként ezek kiemelten izgalmas helyzetek. A felkészülés és a műsor miatt is. Készítek egy vázlatot, ennek részét képezik a különböző archívumokból kigyűjtött dokumentumok. Aztán próbálom felmérni, hogy ezekből a talált tárgyakból és csapásirányokból mi fér bele 70-80 percbe. A disputa hevében egyre ritkábban pillantok a jegyzeteimbe, itt már az a fontos, amerre a diskurzus tart. Jó esetben olyan kérdésekre is választ kapok, amik eszembe se jutottak. A következő alkalommal, október 7-én a Szép versek és a Körkép történetének a nyomába eredünk Turi Tímeával és Pál Sándor Attilával. Hármunk közül eddig csak én nem szerepeltem szerzőként a Szép versekben. Ha ez változik, arról is írni fogok, megígérem.

Fotó: Hornyák Adrienn

MENJEN EL, AKI TUD, HELYETTEM IS

18:48: ez volt a közösen rögzített időpont. Néhány éve volt egy súlyos betegségem, naponta jelentenem kellett neki, hogy immár nincsen semmiféle bajom: ez volt az alapfunkció. Aztán erre ráépült a beszámolás feladata: különböző mélységekben, de általában elmondtam neki, milyen volt a napom. Bizonyos értelemben eleve úgy éltem, hogy este legyen mit elmondanom. Az estére várható beszámoló formálta az életemet. Mindez nem volt a terhemre. Most mégis veszedelmesen és átkozottul szabad vagyok. Valamilyen módon hozzá kellene szoknom ehhez az újsütetű szabadsághoz.”

Szilasi László [18:48: telefon] című könyvét október 11-én 18.30-kor mutatjuk be a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron a Nemzeti Táncszínház Kávézószínpadán. Szilasi Lászlóval Turi Tímea beszélget, a könyvből Szikszai Rémusz olvas fel részleteket.

FORGÓ GÉZA MUZEOLÓGUS, helytörténész 60 éves lett (még ugyan áprilisban), de mostanra hirdették meg ünneplését. egy tanulmánykötettel egyetemben,amit neki készitettek. 6ra hirdették, előtte 5től meg a Makó anno (kissé unalmassá és sablonossá vált 10, kötetének a bemutatóját )

Mivel mostanság nagyon elfoglalt vagyok otthoni munkával (végtelen, sisyphosi  korrigálások, ala vizsgaidőszak) gondoltam, spórolok, és csak 6ra megyek FG ünneplésére, igaz, pár percet késtem is, a zsúfolt teremben nem volt egy szabad hely sem, az ajótban álltam meg

ime a kép ziláltásgomról épp betoppanásomkor

valaki beszélt valamiről, nehezen tudtam FGhez kapcsolni, de volt ismerős a beszédében (Péter László irodalomtorténész, aki muzumunk igja is volt rövid ideig,s régen)

aztán FGnek adtádk át a szót, aki megilletődve, köszönte a megemlékezést, meg szabadkozott is , hogy ő csak a munkaköri leirását teljesitette valami 150 CIKKEL?! - ÉS VISSZAADTA A SZÓT hALÁSZ nak, AKI A FOTÓALBUM SZERKESZTŐJE, DE AZ UJONNAN ALAKULT TÁRSASÁG (TÓTH fERENC nevéve) ELNÖKE IS . SZENVEDJEN Ő, JELSZÓVAL, DE Ő NEM SZENVEDETT, EGYBŐL A KÖNYVVÁSÁRLÁS MIKÉNTJÉRE TÉRT KI, HáT IGY ESETT, ESTEM pEDIG A VÉGÉN LETT ÜLŐHELYEM IS)

Viszont rámköszönt T E régi kedves tanitványom, akire "nyelvzseniként" emlékeztem, igy is tituláltam , és vele jót elbeszélgettünk - mindenféléről!

Ja, kiderütl, hogy F G unokatestévre, azért jött, felköszönteni, szegedről !

Itt némi kárpótlás a tévétől: 

...méghozzá rabbi

Erev Ras Hasono vacsora előtt a kiddushoz tálcán mindnyájunknak, egyenként a rabbi szolgálja fel a barcheszdarabokat

mondom neki, hogy a bet orimban ez unokám reszortja, minden péntek este

mire ő egyből ajánlkozott, hogy akkor ő (is) az unokám...

bőlintottam is rá

hát igy esett...

lett egy rabbi-unokám  az igazi mellé

aki remélem, ezt nem veszi rossz néven

hogy már nem csak az apja rabbi, hanem van egy unokatársa(_TESTVÉRE?) IS...AZ ŐSAPA RABBIKRÓL MOSt NEM IS BESZÉLVE....(bár a fallon (ő(K) IS OTT VOLT(AK)

Majdnem felcsaptam Higgins professzornak

Srégen szemben a kávézós aszalommal, a teraszon, ül egy négytagú társaság., közepén szónokol egy joviális  ősz bajszos-szakállas uraság. De valami olyan nyelven, hogy időbe telik, mig rájövök, hogy tulajdonképpen magyarul, de olyan erős dialektussal, hogy elsőre idegen nyelvnek tűnt.(Pedig nem is Angliában vagyunk, ahol óriásiak a nyelvi  eltérések régiók szerint, br az meglehet , hogy ő is határontúli)

Jó lett volna felfedni, hova valók, de hamar elmentek...

Igy nyelvi kutatásom még az elején félbemaradt, ámbár tanitásra nem vállalkoztam volna, a köznyelvre, a többiek megértették, bár ők azt beszélték...Színfolt