Tóth Eszter Zsófia: a költészet napjára, egy új vers. Turi Tímea: Találkozó.
a MJAKon alig voltunk , páran...
de engem nem zavar a tömegek hiánya, igy meghittebb, excluzivabb
mivel a mobilom lemerülőben volt, gyorsan még fel is olvastam 3 épp aktuális versecskémet (majdani hűlt helyeimről, az esésem lassitott felvételéről, meg a kor hatalmáról - mint 22es csapdája, mert hiába harcolunk ellene, akkor is benne maradunk :(
a végén, mivel a könyvtárosok megfeledkeztek rólunk csináltunk egy kedves szelfit, vezetőnkkel az élen, akinek egyébként szülinapja is volt
éljünk! :)
Pilinszky
Önéletrajzai
A könyvtárból
azt hittem, hogy már kivittem az előszobába, a cipőszekrény tetejére, de nem, nincs ott...az szokott az előszobája lenni a házból kivitt dolgoknak,
de nem találtam meg, a sál- sapka- és táskahalmazban, viszont hosszas rakodás után az ágyam melletti könyv- és folyóirathalomban IGEN
ott lapult (visszavihettem, mert még nem olvastam, ki csak kérték)
aztán már követelik is
méghozzá egy Tverdota J A monográfiájával, amit viszont, ugyancsak kérésre, s még idő előtt visszavittem, mert kérte az ig nő, állitólag
el is vette tőlem egy ktárosnő, emlékszem a mozdulatára is meg hogy hova tette (a háta mögötti polcra)- de nem találják
az ignőt pedig még nem kérdezték meg ! (hátha nála van, ha egyszer miatta kellett idő előtt visszavinnem)
de tőlem hajthatatlanul kérik, hiba mondom hogy visszavittem, nincs nálam!
a Pilinszky más, azt elismertem, hogy nálam ragadt, holnap fogom visszaszállitani, hogy dühömben meglett
ime!
igazolásként
de meg fogom nézni a ktárban is hogy kipecsételték-e!!!
egyébként már azon a ponton voltam, hogy kifizetem inkább, csak zárjuk már le az ügyet! De tényleg.
ma már azt mondtam,
egyébként van nekem egy saját facimile Pilinszkym, lányomtól kaptam születésnapi ajándékként: :)
itt még hátul ülök, de később felszólitásnak is engedve, meg főleg annak, hogy egy kapkodó , ideges, rohangáló lány a nyakamon ügyködött valami könyvtári megbizással, s folyton nekem jőve. mégis előbbre osontam, bár előbb csak az ablakpárkányra
észrevettem, hogy mindenki szorgalmasan jegyzetel, de én, mióta elég olvashatatlan lett az irásom, ezt mellőzöm (pedig régen dehogyis...()
a szédülésem periodicitásáról érdeklódtem megint, (most hogy újra aktuális lett) ,mi most össze lett kapcsolva a kopással, azaz a derékfájásom periodicitásával, is, igy már érthető (azt hiszem a meszesedés is áll minden hátterében?)
gyógymód? csak a gyógygtorna, úszás segithet, ha
de kopás ellen nincs orvosság
rég mondom, idő ellen sincs (azaz egy van, de az radikális és végleges, még nem kivánom!, inkább szédülgessek csak, meg fájjon a derekam időnként)
szinházban voltam, azaz a Hagymaházban
nem volt olcsó, de duplájára gondoltam
s arra, hogy olyan programszegénység van minálunk újabban, hogy igazén rászánom magam, anyagiakban is és lelkiekben
furaság, hogy már menetrendszerűen a második részben ivelnek fel a darabok, itt már az első is elviselhetőbb volt, de tényleg a második nagy magasságokba lendült, volt pár katartikus jelenet
remekül táncoltak s énekeltek
el is ültetve benne a gyanú sejtését, hogy tán valami félplaybacknél több bujkál itt
ennyire s igy táncolni és énekelni ilyen tömören nem lehet, dúsabbnak is tűnt a hang, két szólónál meg észrevettem, hogy a színfalak mögül hosszabban tartott ki egy-egy záróhang mint elől teljes erővel...
mindegy, szép volt
azt se emlitem meg hogy egy lényeges mozzanat el is tűnt a darabból, (nevezetesen hogy a fiúruhás lány nem csak hogy lány volt, hanem zsidó is! s szenvedéseit ennek "köszönhette", de igy nem furcsa, hgy az imádkozásra felszólitás után ő kezdett rá egy keresztény imára!)
ja és persze a főszereplő fura módon csak a második részben jelent meg, de sokmindent feledtetett (Makrai)
na és a ZENE az kell...
ez felejthetetlen is...
egy család csörtet át előttem az emlékjelen
az apa, fia a kavicsokon lépdelnek
az anya meg a szélen, a Dávid csilag egyik szárán,
mondja is, a kavicsok felé : szertorna, maga elé meg: gerenda
a fó, hogy megvannak a tornaeszközök,
én meg csak emlékezem az emlékjelnél egy padon...
az üvegtest templom arculatát nézve...