Megfigyelted már, hogy sárgulnak a levelek?

Jó, jó, az szembetűnő, hogy folyamatosan, nem egyszerre a fák

Node hogy egyenként  a levelek...

Én csak most vettem észre, hogy először csak a levél széle lesz sárgás,   sérül, pusztul, majd teljesen elszárad, s csak akkor hull le

mire tényleg "elromlik", mint lányom mondta kb   3 évesen?

hull az  égfa
elromlott a levél

Vagy csak, ha beteg?

Alaposabb megfigyelés alá kéne venni...

Vagy lehet hogy a sárgulás már a "betegság",.ami megelőzi a hullást (a halált) (akárcsak az embereknél?)

szeptember 16

megint elfelejtettem az álmaim, de délután, mikor az áruházba (zokniért) menet egy próbababán levő rakott szoknyát láttam, egyből eszembe jutott, igen, álmomban is a főszereplő egy rakott szoknya volt,sőt a felső nem is volt érdekes , az elejtődött (a próbababának se volt felsőrésze!) (prekognició?) csak az egészben a legfurcsább hogy én MAR aligha hordhatnék rakott szoknyát.(legfeljebb álmomban

Downton Abbey  egy hatalmas ház, egy palota, előkelőségek laknak benne (királyi vendégekkel), nagy és lelkes személyzettel, több generáció

de elkezdődik   - mint lenni szokott a polgári családregényekben is - . a hanyatlás, a legfiatalabb abbahagyáson, elköltözésen gondolkodik, de a halni készülő nagymama - akit alakitó szinésznő Maggy Smith miatt mentem moziba:)   visszatántorítja

és nekem most is lelkifurdalásom lett, no nem abbey,

 de a régi ősi házunk miatt, hogy elhagytam

passz

és nincs DE!


szeptember 14

délután hagymaházba megyek mondom lányomnak, mi lesz, valami esztrádműsor, futott ki a számon, hiszen annyi csoport, szereplő volt felsorolva a Makó 320. évi újjáépitését ünneplő műsorban (nem is értem mit kell ünnepelni ezen, mikor a 300.t se..., na mindegy, egész évben ünnepeltünk, ez meg egy gálaműsor volt, ami megpróbálta összefoglalni Makó történelmét, (de ha még egyszer valaki makaiakról szónokol, nem állok jót magamért...) érdekes  módon 56-tal leálltak a történelem megidézésével, volt még egy kis film , és be is mondták hogy a rendszerváltás óta amit élünk, az nem történelem (dehogynem! mindig a történelmet éljük, csak később beszélünk úgy is róla(olykor meghamisitva)

tetszett a Varga balett, ahogy eljátszották az áradó Marost.... művészi volt