tavaszt s a nőket köszöntötték a hagymaházban egyszerre...

az alpolgármester meglepően személyes hangon (feleségét , lányát dicsérve) beszélt, majd Homonnai Zsolt énekelt (áriázott), visszautalva az alpolgármester szavara is, kicsit irigykedve, mert hogy ő lányos apa, neki meg "csak" négy fia van...

amúgy én nem szeretem ha az énekesek dumálnak is a szinpadon, az egy külön műfaj lenne, de lehet, hogy technikai okokból is szükségük van "pihenésre"? jut eszembe. mert hogy valóságos sportteljesitménynek lehet tekinteni H Zs énekését, a magas céjeit, meg a hosszú hangkitartásait... minket is megénekeltetett, megtapsoltatott, de volt is vastapsa önszántunkból is

én jobb szeretem a szerényebb, természetesebb stílust mint az övét, de el kell ismernem ezt is (eltekintve néhány kitartott nem egészen kristálytiszta hangtól)

egyébként le a kalappal a kisuvickolt fekete cipőjétől, frissen mosott hajig, fejebúbjáig..."megadta a módját" az ünneplésnek, szereplésnek, egyébként is ez Makóra jellemző - meg kell állapitani

kaptunk egy cserepes virágot is, jácintot, ciklámen szinűt, sajnos sárgulnak a levelei, végei, ismerősöm szerint kiszáradás fenyegeti, tényleg szikkadt, repedezett a földje, meg kell majd locsolni...

mindenesetre lefényképeztem, ott nem hervad...

 egy anya (Lörincz M ÉS KÉT LÁNYA      nyitottak közös képzőművészeti kiállitást a könyvtárban

az anya főleg portréfestményekkel, grafikákkal, kerámiákkal, a lányai meg akvarellekkel, ill. pirográfiával--

tetszenek nekem az efféle művészeti családi vállalkozások

de külön-külön is tetszenek az alkotások

persze a vezetőszerep az anyáé

aki a megnyitó szerint nem szól bele gyermekei munkáiba...

és  mindenkinek azt üzeni, hogy LEGYEN ÖNMAGA

igen, ez a legfontosabb...

sok vendég volt (idén is, mert már két éve is volt kiállitása)  

s nem csak makóiak...

ami azt mutatja, hogy az embert is szerethetik a művész mögött

szimpatikus is (nekem is!)

Hamarosan megjelenik az Időmérték. 70 vers című antológia.

A Magvető Kiadó 2025-ben ünnepli fennállásának hetvenedik évfordulóját. Ebből az alkalomból az elmúlt harminc évben a Magvetőnél megjelent hetven költő verseiből adunk válogatást: így tisztelegve a kiadó tágabb és szűkebb múltja előtt.

A kötetben szereplő szerzők:

Arany János, Babiczky Tibor, Balaskó Ákos, Beck Tamás, Bereményi Géza, Bertók László, Bognár Péter, Brokés Ágnes, Erdős Virág, Falcsik Mari, Fehér Renátó, Fekete Ádám, Fekete Vince, G. István László, Gál Hunor, Garaczi László, Grecsó Krisztián, Gressai Ferdinánd, Győrffy Ákos, Halasi Zoltán, Hevesi Judit, Horváth László Imre, Kállay Eszter, Kántor Péter, Karácsonyi Zsolt, Karinthy Frigyes, Kellerwessel Klaus, Kemény István, Kemény Lili, Király Levente, Kovács András Ferenc, Krusovszky Dénes, Kupihár Rebeka, Mesterházi Mónika, Guillaume Métayer, Nádasdy Ádám, Oravecz Imre, Orbán Ottó, Pál Sándor Attila, Parti Nagy Lajos, Petri György, Pilinszky János, Purosz Leonidasz, Radnóti Miklós, Rakovszky Zsuzsa, Ilma Rakusa, Rékai Anett, Schein Gábor, Scherter Judit, Szabó T. Anna, Szálinger Balázs, Székely Szabolcs, Szijj Ferenc, Szőcs Petra, Takács Zsuzsa, Tamás Zsuzsa, Tandori Dezső, Térey János, Tóth Kinga, Tóth Krisztina, Turi Tímea, Vados Anna, Várady Szabolcs, Varga Mátyás, Varró Dániel, Aletta Vid, Vida Kamilla, Vörösmarty Mihály, Zilahi Anna

JÓKAI - TIMEA ÉS NOÉMI - PODCAST

 

Szécsi Noémi: Jókai és a nők

Magvető Podcast

Play

Szécsi Noémi Jókai és a nők című könyve az író születésének 200. évfordulójára jelent meg.

Jókai Mór az első rendszeresen olvasó magyar nőnemzedékek kedvenc szerzője volt, aki a férfiírók között (talán azóta is) példátlan érdeklődéssel fordult a nők felé. A ma róla élő képet nagyrészt a nőrokonai emlékezéseiből sarjadt legendák alakították ki. Anyja, első és második felesége, unokahúgai és nevelt lányai úgy formálták az író életét, hogy közben ki is voltak szolgáltatva neki. Ennek a könyvnek ezek a nők a főszereplői, s Jókaival is a hozzájuk kötődő szerepeiben – Pulay Mária fiaként, Laborfalvi Róza és Nagy Bella férjeként, Jókay Jolán és Jókai Róza nevelőapjaként, Váli Mari nagybátyjaként – találkozunk, miközben bepillantást kapunk abba is, hogy ezek a nőalakok miként hatottak Jókai írói világára. Mit írt meg százszor, és miről nem akart tudomást venni az a férfi, aki egykor milliók tudatát formálta a műveivel? S hogyan akartak megjelenni életének főszereplői a nagy író legendájában?

Szécsi Noémi az író iránti rajongással, de legendaoszlató tárgyilagossággal, nőtörténeti szempontból írta meg ezt a „Jókai-regényt”.

A könyvről Turi Tímea kérdezi Szécsi Noémit. 

közös ősök egy új könyvben

 Surányi András újkeletű kedves (tényleg az!) rokonom megint irt egy önéletrajzi könyvet (autofikciónak mondják ujabban?9 -

 

 

és már a közepe táján a közös ösökre bukkantam , ami eléggé megrenditett

(itt még a név is (BAK) stimmel... máshol megváltozatta (sajna)

 

...Palipapa néha mesél a családról, és ők elvarázsolva hallgatják, a máglyahalált halt ősök történetét. Ártatlanul megvádolva a keresztény templom kirablásának aljas vádjával, csak úgy menthették meg a közösség életét, hogy vállalták a mártíromságot.

Mire a bűnösök lelepleződtek, ők már halottak voltak.  Széltépte kaftánjaikban, a farakás lobogásában, közösségük védelmében. 

Így lett nevük Ben Kajdes (Cadikim) - az Igazak gyermekei. Azaz magyarra egyszerűsítve B-A-K.

BAK.

Ez a betű évszázadokon keresztül volt féltett kincs a család számára. Mindent jelentett, ami tradíció, mitosz és egyben szívben hordott stigma.

 

 r

 KIKELET, NAPFÉNY, ÚJRAKEZDÉS

TAVASZI MAGYAR VERSEK

Berzsenyi Dániel: Tavasz, 

Tóth Krisztina: Tavasz

Petőfi Sándor: Te a tavszt szereted

Térey János Fűból lett fa

Petri György: Új szerelem

után a

6. kép

és a vers: