erről-arról-amarról még

erről-arról-amarról még

UNOKÁM 2012

2022. december 07. - gond/ol/a

 végre találkoztam az unokámmal… 

 

 

 

 



 

és most nem tudok visszafogott nagymama lenni (egyáltalán, lehet visszafogott egy nagymama?!:)

 



 

mert nem tudok betelni vele, csináltam is egy csomo fotót (bár inkább mozgóképet kellett volna), 

 

 

 

 



 

 

 megfigyeltem, hogy ha egy percen belül több fotót is készitek róla, akkor is minden fotón más az arca, annyira sokféle ill. gazdag. ez egyébként szembe tűnt, úgyhogy 1-2 kép alapján én se tudtam elképzelni milyen is már... s ha most felteszek ide 1-2 képet , ugyanaz helyzet.. 

engem leginkább a mosolya bűvöl el, ahogy személyesen neked szól ez a mosoly, már-már nevetés, micsoda eredendő bizalom ez!

 

 

 



 

goldingi averzióm igazolása

 van egy könyv, amit képtelen vagyok végigolvasni, többszöri nekifutásra sem, már le is mondtam róla, pedig a világirodalom nagyjai közé sodorják

sőt kötelező olvasmány is volt egy időben gimnáziumban, igy kötelességem lett volna elolvasni! (de valami pótmegoldás választottam)

nem is értettem eddig, csak bosszantott

eddig!

most igazolást és felmentés, megértést kaptam!

Golding Legyek uráról van szó

S lám ezt olvasom De Gerevich pszichiáter oldalán:

"William Golding könyve, A legyek ura azt ábrázolja, hogy brit iskolás fiúk hogyan borítják “füstölgő romhalmazzá” - három fiú halálát is okozva - azt a lakatlan szigetet, ahová repülőgépük lezuhanása után kerülnek felnőttek nélkül. A Nobel bizottság annyira hitelesnek tartotta a fiktív történetet, hogy 1983-ban irodalmi díjjal jutalmazta a szerzőt. Tizenöt évvel a könyv keletkezését követően, vagyis 1965-ben, a valóságban is megtörtént, hogy fiatal fiúk hajótörést szenvedtek egy Csendes óceáni lakatlan szigeten, Atán, ahol egy évig és három hónapig éltek, míg felfedezte és megmentette egy hajó őket. Golding könyvével ellentétben tökéletes összhang működött a gyerekek között, mindannyian túlélték, sőt fizikailag és lelkileg megerősödtek az eltelt időben. Nem vagyunk tehát olyan rosszak, mint ahogy ezt Golding, az alkoholproblémával küzdő, depresszióra hajlamos író gondolta, aki verte a gyermekeit és egyik önvallomásában azt írta, “mindig megértettem a nácikat, mivel én is hasonló természetű vagyok”. Valójában tehát saját természetét vetítette rá a történetre, és nem pontos valóságismerete vezérelte a sikerkönyv megírásában."


 

 

Érdemes hallgatni az ösztöneimre, minden tekintélyelvvel szemben, már másban is tapasztaltam, azok tudják az igazságot és sose vezetnek félre!

Le Goldinggal!!!!

 

decemberi mjak

 jóelőre mentem a MJAKra Galambba, hogy gondoskodhassak szövegeim felolvasásához internetről, wifin, de sajnos a kód olyan titkos, hogy még a portás se tudhatta!


 

de nem is fogok többet készülni előre az irodalmi körünkre, szövegeimmel

felesleges, sose kérik, mégha bele is illik random témáinkba, én meg nem ajánlkozok

 

 

de most azért utolsó perc után közöltem - hogy bebiztosítsam magam . hogy minimum 2 versem is van az elhangzott témáinkhoz és legközelebb apropó nélkül bizony felolvasom - csak el ne felejtsem, mert nem is tudni , mikor lesz az a legközelebb....)

 

de
annyira jókat beszéltünk, hogy nem is éreztem szükségét, nem akartam megzavarni semmit....senkit


 

azért a beszélgetésekbe jól belefolytam


 

az is kell (sőt?)

s ezt jól "moderálja" széles látókörű, intelligens vezetőnk


 

 (nem úgy mint szövegeinket (?) (mert azért van köztünk aki maratoni felolvasásokat is tart - kedvére., önkívánatra :).. :)

 

advent 2

 

 



 

lelket megérintő adventi ünnepségen voltam,

és utólag döbbentem rá - talán nem szerénytelenül,  - hogy ezek létrehozóiban. a lelkükben egy kicsit tán én is benne voltam, ha máshogy nem közvetve...hiszen Döme Mari osztályfőnöke voltam 4 évig, SZalma Tomi meg diákszinpadosom...

 

 

Szalma Tamás szinmúvész, mint Makón született és nevelkedett ... mondott rövid beszédet, és Nagy László Adjon az istenét..olyan átéléssel, mintha Nagy l állt volna előttünk, olyan volt a taglása s a bensőségessége...

 

 

a műsort meg Döme Mari tánccsoportja szolgáltatta, (nem sokat láttam belőle) de a végén egy Koncz Zsuzsa száma a Békéről adott hangos hátteret egy közös és felemelő béke-táncnak

 

joggal mondta a műsorközlő, hogy megérintette ő is a lelkünket....

a 2, gyertyát gyújtottuk, a reményét! (nem azért mondom,., iiletve AZÉRT)

 

 

 

cimbalmiband

 annyian voltak szombat délután az 5-ig nyitva levő Sparban, még a szabad mozgásom is akadályozva, hogy mindenkit előre engedve szinte megvártam a zárást, ami viszont, - csak út közben jutott eszembe hazafelé, hogy - egybeesett a "cimbalmiband" (micsoda név!) koncertkezdéssel, még szerencse, hogy a szomszédos református templomban volt,, igy csak a papi bevezetőt késtem le, ami igazán elhanyagolható,

 

utolsó előtti sorba bepréseltem magam, ahol kedvemre, felállva fotózhattam is, s főleg videóztam hiszen annyi megörökiteni méltót hallottam, igazi, autentikus népzenét - különösen a hegedűs volt ragyogó, mondanám ördögi, ha nem épp egy adventi koncertről lett légyen szó...a népzenészek remekeltek, lírától ihaj-csuhajig,  a női vendégénekes nem tetszett annyira kicsit kimódolt volt, de a férfiak közül is énekelt valaki férfias, mély átéléssel.. őszinte, szép hangon...

 

 

másoknak is tetszett a koncert, mert vastapsot kaptak, sőt felállva is ...

de két ráadás után (sajnos) csak vége lett a zenének  s hazamentek a legények, meg az öregasszonyok is... :

.. :

 

 

rajzon röpke látogatás

 lassan de működik a rajzkörünk, igazi szakképzett vezető nélkül és állandó hely nélkül.

O.N. rajztanár már rég elhagyott bennünket órarendi problémákra hivatkozva (bár lassan nyugdijas, de tervei közt nem biztos hogy szerepelünk), választottunk magunk közül egy aranyos Gyurit, aki nagyszerűen rajzol is, de újabban szinte csak korrigál finoman, diszkréten köztünk sétálva... (kár is az el nem készült sajátos műveiért!)

a Múzeum bezárt (télre?) helyette lett a könyvtár kijelölve, de ott csak kétszer voltunk, mivel az is bezárt, az egyedül jól fűthető Galamb iskola meg nem tetszett egyeseknek , így az Úri utcai Kossuth Tsz lett szinhelyünk

méghozzá 1-4-ig...

korai is volt nekem ez az idő, meg kedvem se volt, de mindenképp elmentem, a többiek miatt (is), meg a helyszin is érdekelt

A Kossuth Tsz amúgy rosszemlékű hely a szememben, ők bontották le annak idején, 1965-ben a neológ zsidótemplomunkat!...(mondták nekik, védte egy társunk őket , persze, ez is a tipikus "Parancsra teljesitettem" esete, de azért nem tiltakoztak, sót :(

tipikus régi épületük van , (szerintem rosszabb állapotban mint annak idején az általuk lerombolt zsidótemplom!) rengeteg helyiséggel, elhasznált bútorokkal, de nagyok az ablakok és mellettük világos van, ami a rajznál lényeges szempont

lefotóztam barátaimat, és hiába marasztaltak, eljöttem előbb

 

 

 

 

(kedvem se volt, változatlanul, meg a lerajzolandó tárgyak se tetszettek, azaz nem inspiráltak semmire, , az is megfordult a fejemben, hogy minek megörökiteni ceruzával, festékkel? ha a fotó tökéletesen visszaadja, csak akkor van értelme egy képnek ha valami pluszt is visszaad az elénk táruló látványból (mondjuk magamból)  (vagy esetleg el is vesz)

 

 

igy viszont rám hárult a feladat, hogy jövő alkalomra vigyek valamit, de nit is? :)

 

 

 

advent

 

 igazán szép lett, impozáns helyre állítva a város karácsonyfája - a Hagymatikum előtti téren:

és advent este. bár a tömegtől nem láttam szinte semmit, csak őket...


meghallgattam Sonkodi Rita emlékezését a feledhetetlen nagyszúlői házbeli régi karácsonyokra

igazán megható volt... (nem igaz , hogy szavakkal nem tud bánni, csak az ecsettel)

még egy kis kutyus is reszketve bár (a tömegtől? - mondta gazdája) de figyelte:
a Varga balettből szinte semmit nem láttam, a végén, Mikulás sipkákat  meg  ünneplő kezeket


az első gyertyát (?) is csak utólag...

aztán haza is mentem a nagy hidegben - hátul

 

festői hasonlóságok

Frederick Morgan

 (British, 1856–1927)

Over the garden wall  A kerti fal fölött 

1897

apám gyerekkori arcára (profiljára)  emlékeztet, s igy közvetve unokáméra is (mert ők hasonlitanak!)

 

ez a kislány meg, az ablakapárkánynál(!) rám, az én kislánykori énemre

(mellékesen, kedvenc helyem volt az ablakpárkány és varrtam, kézimnkáztam is)

....

“Hand sewing at the window”
William Banks Fortescue (1850-1924)
British painter.

 

BÖLCS BABÁNK 2012

 

most kaptam lányomtól a legfrissebb fotót (fürdetés előtt) unokámról

igy a hangja mellé itt a kép is, és látom, megint bölcsnek látom

 

hiába; a babák már ilyen bölcsek...

 

olyan a kéztartása mint (az öreg) Babitsnak, nem?

vajon min gondolkodhat

hogy valamit nagyon közölni akar már, azt tudható az örök gagyogásából...

(amivel az anyjával/lányommal folytatott telefonbeszélgetéseket is kiséri)

de hát még csak 6 hetes...

neki csak az evés meg az alvás a "dolga", egyelőre,

nem?

 

menzai helyzetkép

 

fél 1 körül nem szabad menni a menzára, a gyerekek úgy özönlenek ki, mint (most nem is találok megfelelő hasonlatot rá)

az adagok, különösen a húsok olyan kicsik, hogy nem is látom már őket,a séf azt mondja nevetve ő se (akkor ki? ja, megont vega leszek legfeljebb)

mikor már csökken a tömeg, a vészhelyzet, akkor egy OSKOLAŐRbe botlok, pontosabban ő belém, majd elsodor,a gumibotjával. vajon használja?


 

egyébként egyre kevesebben vagyunk, felnőttek, gyerekek viszont annál többen (ma kiderült, hogy másik iskolából, másik iskola tanulói is itt vannak, azért háromszorozódott meg a bicikliforgalom is, alig tudom elhelyezni a járműmet...

Ja kaptam egy mandarint (az is kicsi, de csak úgy...)

 

nov 30.

süti beállítások módosítása
Mobil