2023 január11

már pár napja volt ama nevezetes 80. úgy látszik túléltem, úgyhogy irok róla pár sort...

8 előtt ébredtem, de máris csörgött a mobilom, Gné Erzsike volt, gratulált és meg is hivott, haboskávéra, sütire hozzá kedvesen, meg hogy ne egyedül igyam már a pezsgőmet (nem akartam megsérteni, engem nem zavar az egyedüllét... biztosra nem igértem, de aztán a nap forgatagában el is maradt...am) egyébként  záporoztak a jókivánságok, egymás után a fb-on is, messengeren, hozzászólásokban, 

 éjjel esett, borult is volt, de pont dél felé kisütött a Nap pár percre, ki is nyiotottam az ablakot kikukucskálva... közben hivott volt oszt társam Sz, Pista (Kakasszékről) gratulálva meg régi ismerősöket keresve (rajtam(...

(itt pont 80, M. G. kedves profi fotósunk szivesen vendégségbe invitált hozzá vendégfotózásra, közös selfire, de az is elmaradt:( pedig ennél az alulról exponált torznál biztos jobb , hitelesebb emlék lett volna!)

elhatároztam, ha már Makón maradtam, szülővárosomban, (bár lányom  invitált fel)ahol ahol a legideálisabb lenni a fordulón spirituális vélemények szerint, akkor elmegyek pontosan a helyszinre , vagyis a kórházhoz, ahol meglettem (igaz, ott már nincs szülészet- de legalább az egykori hely... kórház u.i. még áll)

beslisszoltam szó nélkül a nyitott kapun

 

meditálni persze valójában elfelejtettem, be is borult...

patikába tértem , mert elfogyott a saridonom, (és minden reggel fáj a fejem újabban

és gondoltam, csapok ünneplésemre egy ünnepi ebédet

sikerült is, most a Gloriusban , bár kisérletileg egy jó menűt kifogni...

 

igaz a vége felé át kezdték átrendezni a helyszint egy népesebb csapat után (igazán várhattak volna vele) ami kissé zavart, de ezt is túléltem...:)

sütit nem tudtam enni, azt egy cukiban akartam, de zárva volt, sőt egy másik is (tulképpen még el se kezdődött az év, nem akarva tudomást venni arról, hogy én már megszületettem pár napja)

igy kicsit alább nézve a kilómétereket lebicikliztem a tescoba, jó messze volt, mintha kiürült volna ez a nagy hodály is... de azért vettem azt amit csak itt árulnak becsomagolva (fehérneműt!)

s be is sötétedett...

kommunikáltam még sokakkal, )erről esetleg majd külön irok), mert igazán mély, tartalmas eszmecserék voltak...és szivet melengetők, s át is mentem 12-be, ami már nem a születésnapom...

ja persze unokatestvérem, meg lányom is hivott, unokámmal elénekelték a boldog születésnapit,pont utána küldött nem is otthon levő vőm messingerüdvözletet)  kiderült , hogy csomagot kellett volna kapjak lányomtól, de hát nem voltam itthon, mikor kihozhatták, na majd holnap... úgyis az a lényeg hogy legyen születésnap UTÁN is BOLDOGSÁGUNK! 

pezsgő ivásra is éjfél után került sor (dehát én örökké el vagyok tolódva, nem csak a szülinapomon)

 

mikor is voltam nyolcvan?

kérdezte mosolyosan

évekkel utána

akkor áldotta meg a pápa

kinek keze már jócskán reszketett

de ő csak lobogott s nevetett

ma már mindjárt száz éves

én meg csak néztem

a számítógépen

nyolcvan évemre várva

s kicsit félve

de láttam

lehet élni utána

sőt lobogni is

hát váltok

határoztam el

hirtelen

nem szomorkodom

hiszen még élek

teszek

ezért

s ez legyen elég

amikor 80 éves VOLTAM..mondja pár perccel a 80. születésnapom előtt, Dávid Katalin a tévében pár éve készitett beszélgető músorban Ugron. Zs-nek - mosolyogva

és hallgatom, milyen lelkesen mondja (mint egyébként mindent), hogy ekkor megáldotta a pápa!

(mikor is volt? - kérdi 2003-ban... azóta 100 lesz mindjárt ...)

.  II. János Pál pápa (kedvencem - ő is -mint idősebb testvér is:)  sajátkezüleg - bár már reszkető kézzel- irta alá...az okmányt...

..Dávid Katalint már rég felfedeztem magamnak, mondhatnám kedvenc művészettörténészem, de integráló személyisége miatt jóval több annál... (férje zsidó egyébként, s mindkét vallás ünnepét tartják, fia Hidvégi Máté pl. irt könyvet a Löw rabbikról)

Nincsenek példaképeim, de ő mégis egyfajta példakép, ikon számomra... 

véletlen kapcsoltam épp be a műsorba (Nagyok ) a számitógépet, már el is kezdődött, de kellett hallanom, látnom... beszélgető partere is ámulva figyelte...

pl nagyon érdekes volt amit egy "felfedezéséről" szerényen mondott (persze kérésre)

egy ábrázolásról, amit ő értelmezhetett helyesen először, két hal.. egymásba kapcsolódva..

a zsidóság és a pogányság kereszténységben kapcsolásáról - sejtette,. a két halon felfedezte, hogy az egyik pikkelyes volt a másik sima, s a megoldás? hogy a pikkelyes halat ehetik csak a kóser zsidók, a sima maradt a pogányságnak... tehát ez igazolta megsejtett elképzelését

különösen figyelemreméltó számomra is amit a szimbólumokról tud (meg is van lexikonja: (A teremtett világ misztériuma - Bibliai jelképek kézikönyve)

számára a jelképek  a lelkiség, szellemiség  megnyilvánulásai... ami igazán emberré tette az embert (ami a vértesszólósire, mit barátja fedezett fel, nem volt jellemző, ezért csak előember:), mert nem volt amulettje még!) mert hogy ez a kivülre, fentrehelyezése valaminek épphogy nem a tudatlanság jele, hanem épphogy a gondolkodásé!

végezetül azt mondta, (mit tanitványainak is szokott volt), hogy mindenki fogadjon örökbe egy szimbólumot:

de az életfát ne, mert ez az övé!

hát igen , ő csupa élet...

hathatott a 80 éves korában kapott áldás is:) meg a saját csodálnivaló - a szó szoros értelmében "lelkes" mosolyos természete -

mert azt bizonyitja, minden mozzanata, hogy lehet lobogni 80 után is

80 után is van élet

hát rajta (mondom magamnak...) (mindjárt 80-ként)

hányjunk fittyet az időnek! dolgozzunk, hogy ne hiába éljünk, mig lehet!

még pár óra van a születésnapomból...

s ha figyelembe veszem, hogy már tegnap este elkezdtem foglalkozni vele(m)...úgy látszik teljesen visszamegyek már a gyerekkoromba, amikor még olyan nagy jelentőséget tulajdonítottam ennek a napnak, tényleg rendkívülinek gondolva, egész másnak, mint a többi... pedig akkor még Halász Jutka nem énekelte a Boldog, boldog, boldog születésnapot, hiszen ő is olyan korú kislány volt épp, mint én...

őt már az én kislányommal hallgattuk, mikor ő is annyira odavolt a szülinapokért, mint én annak idején...

van egy kép, ami 20 éve, a 3 éves szülinapján készült hármunkról: róla,nagyanyjáról és rólam:

6 éves korában pl. meg is ihlette a születésnapja, írt is róla verset, pontosabban, énekelte a szövegét, (játék)gitárkisérettel, én meg gyorsan lejegyeztem a bölcs gondolatokat, amik aztán bekerültek a verseskönyvébe, (a magyar elektronikus könyvtárba is) a "...gyereknek lenni..." -be, amit ő ugyan már 12 évesen az ajánlásban is célzatosan gondolatkönyvnek titulált... csak nehogy már "költőnek" kiáltsák ki... mikor ő csak egy gyerek aki mondja, dalolja, rajzolja majd -mikor már tud- írja a magáét... igy a Születésnapi dal-át is...

"Telnek az évek, múlnak az évek/és szendereg az ősz/már te is öregebb vagy/ Azt hiszik semmi az élet/Hát múlnak az évek, telnek az évek/ egyre jobban/és lelkiismeretfurdalásom van/És mindig csak az jut eszembe/Telnek az évek, múlnak az évek/Már öregebb vagy/És te is tudod, hogy 6 éves vagy..." "múlnak az évek, telnek az évek, egyre jobban fájnak az évek..." ...

Itt meg már ma, mi ketten: anya és lánya:

és -remélem - pár év múlva újra lesz egy kisbaba, -öregnek unokája - újabb harmadiknak a képen...

mert:"kisbabából gyerek/gyerekből kamasz/ kamaszból felnőtt/felnőttből öreg/öregnek unokája/és így folytatódik/és az élet így zeng"...

igen, "az élet igy zeng"

aliz2. :: 2008. jan. 11. 21:43 :: 6 komment ::

 Címkék: anya, foto, konyv, lanyom, unnep, vers, zene

holnap lesz a szülinapom, kerek..

délután elmentem vásárolni, vettem egy jó meleg , irtó nagy fekete, bő nadrágot , de nem fogom kicserélni, igy is széle-hossza lettem...

aztán az Abcben akartam kispezsgőt venni (a Sparban nem volt...szilveszterre felvásárolták már előre, úgyhogy anélkül telt nekem idén el az újév fogadás, gondoltam bepótolom a szülinapomon! de nem volt itt se már és csak jövő szilveszterre rendelnek... viszont mondták, hogy a Jankerben próbáljam, az kifejezett italbolt, de még sose jártam ott

És persze volt, nagyon kedves pénztárosnővel, aki mondta van Thörley is (száraz meg édes)meg BB megnézi melyik kedvezőbb árú, de mondtam, akármennyi, Thörleyt adjon és édeset.. Csak egyet? mondtam igen, nekem elég lesz, a holnapi szülinapomra...nem mondom hanyadik, de kerek...Egyből gratulált...

600 Ft volt, a pezsgő  1000-sel fizettem, majdnem ottfelejtettem a visszajáró 2db 200-ast, úgy figyelmeztetett a pénztáros, elraktam, s a z aranyos nő bedobott szülinapomra egy  becsomagolt desszertfélét a táskámba

hát úgy látszik elkezdődött a szülinapom, mert a fb oldalamon is már rengeteg jókivánságot találtam

(lehet, hogy én vagyok a ludas, mert a boritóképem reggel kicseréltem, egy pár hetes fotómra:), anyuval

persze az is igaz, hogy 3 napig születtem, úgyhogy ekkor már majdnem

holnap lehet, hogy dél felé elmegyek a kórházhoz, ahol...

azt mondják jó ott lenni a szülinapunkon, ahol születtünk...

80 éve

 két fantasztikus filmet láttam, egymás után, s viszonylag egyjellegűek voltak...

két hires, legendás névhez kapcsolódtak:Salinger és Fellini

és két fiatal, rajongó lány volt a fószereplője, a "hirességek" voltaképp csak háttérben maradtak, meg se jelentek, csak Salinger mint a lány dolgozószobájának képe a falon, 

Fellini meg a film végén elmosódottan, gesztikulálva egy kávéházban, akár egy álom jelenet (akár valamelyik filmjéből)

meg se kisérelem leirni a két filmet

tessék megnézni!!!!

 Müller Péter anyukájának "titkos könyvét" olvasom, aminek a megszületése is olyan mint egy regény: a padláson találták rá, egy lezárt kofferban, magnótekercsek formájában...

milyen jó, hogy előkerült, s az utódok legépelték, olvasható formába öntötték

még csak a Müller c, fejezetnél tartok , ő a Péter apukája persze), beosztom, naponta egy fejezetre, mert hogy remek a szerkezet is,,

igazán jó mesélő az anyuka, volt kitől örökölni az irói vénát a fiának, ha nem is irt valójában az anya,,,(bár sokszor mondom jó beszélőkéjű ismerősöknek, akik azt mondják, hogy nem tudnak irni, hogy csak irják le, amit beszélnek...)

Hogy ne mindig dohogjak...

éttermi ügyben

Igaz, ez a Kelemenben volt, hol - kisebb problémáktól eltekintve általában jól főznek, azaz jó a konyha (el ne kiabáljam)

ma remek ebédem volt, igaz , nem a szokványos menű, hanem föntröl, s 1490-ért a szezámmagos csirkemellcsikok, salátával, magokkal, őszibarackkal (nem is voltam éhes valami könnyűt akartam enni - ha már ebédidő lett hirtelen)

na és a desszert (á 550): madártej, remek, édes fehér habbak, ls a sárgája is pont jó volt, ki is ittam utolsó cseppig :)

 egy filmet láttam Boleyn Máriáról, azaz a másik Boleyn lányról, mert ugye  a Boleyn Anna volt a hires(ebb), a történelemkönyvekben megmaradt

én nem is hallottam korábban Máriáról

a film valójában a testvérekről szólt, akik -  lehet mondani - egymás ellentétei voltak, de elválaszthatatlanul összefonódott sorsuk

és számtalan tanulsággal is szolgál alkatuk, jellemük különbözősége

azt persze ne feledjük el, hogy a pontos hitelesség számbavehetetlen ennyi idő után, s különben is egy művészi azaz filmes feldolgozásban

tehát tekintsünk el a történelemtől (ahogy a film is nagyjából , számos vonatkozásban -tehetett)

mindenesetre két szinésznőnek remek játéklehetőséget kináltak a szerepek :.. 

Natalie Portmann (Anna) és  Scarlett  Johannson (Mária)

Anna a temperamentumos, megfékezhetetlen, szilaj, okos lány (és mégis butaságot követ el...)

húga a szelid, szolid, engedelmes, jólelkű, békés de ugyanakkor bátor is

Bár nem tudja megmenteni testvérét, de legalább magát megmenti minden helyzetben a... szelidsége, jósága.. nagyravágyásának hiánya

azt hiszem kivel hogy bánnak, az önmagában rejlik

(jó példa erre, mikor Anna megkérdi Máriától Henrik durva lerohanása után, hogy vele milyen volt, csakis azt mondhatta, mert ez az igazság, hogy gyöngéd!