erről-arról-amarról még

erről-arról-amarról még

"szép ember" volt

2023. március 10. - gond/ol/a

 

 Dr Sántha Sándor (személyes) nekrológja

 

Régi ismerős, (gimiben kettővel járt fölöttem) ...kivel az ismeretséget egy nem is olyan régi múzeumi kiállitás (Balogh Tünde) meghittségében a büféasztalnál elevenitettük csak fel-

 

kiderült miért is szakadt meg a kapcsolatunk

 

tanitottam a fiát, amikor ő épp rendszerváltó polgármester volt,

 



 

 és én mint aki zsigerből nem szerettem a hatalmi funkcionáriusokat, tehettem valami meggondolatlan dehonesztáló(:) ironikus(?) ..de biztos nem személyes megjegyzést a fia előtt (mit ő magára vehetett) - most ezúttal elárulta...

én semmire nem emlékeztem. csak a régi szép időkre...

ő is azt elevenitette fel...

mikor anyu egyszer azt mondta neki, hogy "szép ember"... (ezt nagyon el is tudom képzelni róla)

volt párszor nálunk (játszótársam völegényeként, majd férje volt, és Kanadából kapott elegáns (alpakka?)  öltönyt adtunk el neki(?) valami ilyesmi rémlik

emlékszem ahogy fent ült az udvari szobánkban... fegyelmezetten...

anyu kedvessége belőle fakadt... sajnos ezt nem örököltem...

sajnálom

ő el is vált első feleségétől, az én barátnőmtől, (a fia másik feleségétől lett később)tán ezért s szakadt meg kapcsolatunk

örülök hogy barátságban váltunk el..(én meakulpáztam(...persze..

de sajnos ez volt az utolsó találkozásunk egyben, de jó hogy megvolt!

(én addig azt hittem, hogy már nem ismer meg...)

-------

ennyi mi személyes...

de ő izzig-vérig közéleti volt

rövid ideig volt polgármester, de sokáig bár megszakítással önkormányzati képviselő és mellette körzeti orvos is

Makó diszpolgára (2015)

amatőr festő is (34 éves kora óta)


 

és ami meglepő és engem igazán megnyert vele

voltak tőle kedvenc képeim.....

szóval szép lehetett a lelke is...anyu jól látta!


 

nyugodjon békében!

(jó, hogy békességben váltunk el)


 

szövegtöredék

 

 mindig előbukkan valami, selejteznem kell, mert elborit

ez egy gépelt másolat, nagybátyám egy leveléből lehet, amiben szokása szerint, megdorgál, mert nem hallgattam rá (állitólag) a pályaválasztásom környékén

lássuk csak


 

 

úgy tűnik, az alapigazságok mögött, hogy efölött is eljárt az idő

szerintem a több lábon állás követelményének, meg a sokoldalú örökérvényű (reneszánsz) ember eszméjének is ellentmond

nem baj, ha szakmaiságunkon túl, több minden érdekel

semmi se legyen idegen tőlünk, mi emberi

 

duplán bocs, Laci bátyám!

amikor a hóhért akasztják

egy érdekes, lenyűgözó kiállitáson voltam a végre megnyilt könyvtárban

annyian voltunk, hogy szinte be se fértünk , én végszóra - alig bírtam végigállni a - pedig nagyon szép - megnyitót

a végén le is roskadtam egy üressé vált székre, s szokásomhoz híven fényképezgettem. a tárlókat is, de érdekesebbet is, a mögöttük felvillanó egyik kiállitót, Ádok Zanettet, a fotóművészt..

 

 

később észrevehetett és ő is előkapta a gépét 

 

 

 

igy lett egy művészi fotó rólam (nem is a tárlóbeli tárgyakról, bár azok előterében) 

 

igy tán rajta a művészetek iránti szeretetem is!

 

nagyon örülök neki!!!!

MJAK újra a könyvtárban

 na végre átléphettem a könyvtár küszöbét (bár nem is a szokásos forgóajtón)

meglepett, hogy annyira nagy dobra verték a nyitást, és kis felfordulást találtam (még)

és új könyvek hiányát

(de hát csak négyen vannak - szabadkoztak, a takaritónő meg beteg)

azért leghátul találtam még egy hervadozó virágcsokrot is 

 

 

eszembe jutott , hogy egy mindenütt "elfogyott" jelzésű könyvet keresek, jó lenne legalább könytárközileg megkérni... eszembe is jutott fokozatosan. apám oszt társa: Schönberger-Székács: egy zsidó polgár gyerekkora

és lássatok csodát, sikerült is megtalálniok, digitálisan, s meg is kaptam a linkjét...)

a Mjakunkra a gyerekkönyvtárban szorítottak szűkösen helyet (alig, épphogy fértünk be) igaz, a könyvtár varázsa többünket is hivott most a foglalkozásra mint eddig (bár én azt hiszem eddig mindig ott voltam,)

Nagyon szeretem ezeket a beszélgetéseket, még ha nem is mindig irodalomról szólnak - mint már mondtam, de most igen...

 

 

én is elovasta,m 3 felvetődő szabadversem...

 

 

egész világ nem....

 

 

"egész világ nem a mi birtokunk"....


 jut eszembe Vörösmarty hirtelenjében, ahogy tologatom a biciklit a Hagymatikum előtti Makón országjáró rádióműsortól a buszmegálló  felé

 

 

 

 

 

miért is ragaszkodom én ehhez a kisvároshoz? - immár egyedül a családból

s  ekkor jön Vörösmarty segítségemre:

igen

"amennyit a sziv felfoghat magába......"

Makó épp belefér a szivembe, ez a sajátom, csak ez

(van ott még más is: unokám, lányom, de) helyileg ez  van...

Itt születtem...

a megvetés

 

 félszemmel, s csak a cimet látom 

MEGVETÉS

de egyből beugrik (vajon honnan?), hogy Moravia


 

olvastam tőle pár könyvet (mikor divatban volt, de pont ezt épp azt hiszem, nem

és azt se tudtam, hogy 63-ban filmet csinált belőle Godard

a gyönyörű Brigitte Bardot főszereplésével

 

végignéztem a filmet (na hallod, ilyen nevekkel!)

valóban gyönyörűek voltak a képsorai, (Capri!) de legalább annyira idegesitők is, egy házasság végstádiumának mozzanatai

 


 

B.B. kétségtelenül szép (nem véletlen, hogy mikor az elején sorba kérdezi minden porcikáját a férjétől , hogy szereti-e, az igen választ ad)

de valahogy unalmassá válik, a szépsége is és a film is -egy házasság végstádiumának mozzanataival....


 


 

mintha előre tudni lehetne mindent

tán csak a tragikus  végkifejletet - vagy csak módozatát? - nem(?(

 

azt hiszem, eljárt felette (s, felettünk ) az idő...

 

(B.B. tán nem véletlenül hagyta abba, még idejekorán a filmezést....(halálra untuk volna!)


retrospektív szomorűság

 

 egyre gyakrabban gondolok szomorú s elszoruló szivvel a kislányra, aki voltam

 

 

pedig csodaszép, s a legtöbb képen nevet... (bár némelyiken nagyon szomorű)

nem értem

pedig lehet, hogy tényleg, boldog voltam, s még észre is vettem

és mégis

visszafelé nézve elönt a mély szomorúság

tán pusztán azért

mert nincs már

odalett...

 

az ifjúság...

 

s nincs anyám...

egy régi ballagás előtt

 


 előbukkant megint egy régi csoportkép

 

ballagási készülődés, egy osztályom töredékével, tán harmadikosok?én a naplóm szorongatom (kissé koszos a fehér vászon, amúgy himzett boritó , nem én csináltam, de kimoshattam volna), alatta óravázlatfüzet (tán csak nem tanithattam?!:)

ez az osztály most készül az elmaradt 45.éves érettségi  találkozó megtartására!

őrület... már nyugdijasok...

nekem már valami más státusz dukálna(?)

süti beállítások módosítása
Mobil