Kedvenc emberem...
Már nem is tudom mikor, de évekkel ezelőtt fedeztem fel magamnak Dávid Katalint, aki művészettörténész, de TÖBB annál
Meg is van abból az időből kincsként kezelt enciklopédiája
A teremtett világ misztériuma (Bibliai jelképek kézikönyve)...
valamiért nagyon fontos volt akkor nekem...sokat segitett is...
legutóbb a tévében láttam-hallottam egy beszélgetésben, amikor felemlitette a 80. évét, amikor is a pápa megáldotta...
ennek kapcsán került be a készülő verskötetembe is, is honorem, (nem in memoriam, mert ekkor még élt...)
a 100 éves születésnapjára (postumus) állitották össze azt a kiállitást, amit most Makón nyitottak- nyitottunk meg...
már előbb el is mentem, hogy megszemlélhessem a táblákat, rajongásommal
mondtam is a már ott tébláboló tvoperatőrnek , hogy a kedvencem...
ő meg viccelődve, hogy akkor velem csinálnak interjút róla...
mondtam, a kiállitásnyitó a szakértő(bb), aki hamarosan be s futott
de úgy látom operatőrünk több helyen engem is lekapott
itt épp azt a jelenetet örökiti meg ( a lefotózott fotón) amikor a pápánál van Dávid Kata!!
különösen becses az az emléke számomra, hogy fiatalon, egyetemistaként, zsidókat mentett (Shoa könyvét e is kéne olvasni!
Fiától Hidvégi Mátétól tudom, hogy a zsidó ünnepeket mindig épp úgy megtartották mint a keresztényeket (tán zsidó is a férje?)
Naszóval visszamegyek még a ktárba még jobban elmélyedni.... ennek a csodálatraméltó embernek az életében-munkásságában
("lelki atyája(sic)" mondja a riporternő! :( (D K bátyja a kiállitásnyitónak)
