honvágyam támadt a Maros után... igen, itt, Makón... először csak biciklizhetnékem támadt, kifelé a városból, már a Nap lefelé járt azaz csak a szemközti sárga falu ház legfelső, 4. emeletét világitotta már meg, 7 óra felé..., igyekeznem kellett - a töltésre a városkapuhoz érve még sütött a Nap, de
aztán... - itt fogott el a folyó iránti "hon"vágy , lebicikliztem az erdő kísérte árnyas autóútra, végig a Marosig, szembejöttek már a strand felől, autóval, biciklivel, motoron, szinte mindenki, de mire leértem, ott is voltak emberek, bősz lábteniszezők, sétálók, nézelődök, meg meglepetés:
fölfordulás, egész más "táj" , (egyáltalán "táj"?!) - mint amit vártam volna...: természetet, nyugalmat, harmóniát... nos a bejárat nem is működött , pár méterrel arrébb lehetett bemenni, és mi fogadott? nem is találok szavakat, inkább mutatom képeken:
majdnem elsírtam magam...nem is értettem mi ez, ami itt folyik, mi lesz itt, aztán egy fiú csak annyit mondott: kalandpark - és eszembe jutott, hogy olvastam én valami "kultúrpark"-ról, de annak alapján nem erre számitottam, hát úgy látszik "védekezésből" eleve félreolvastam,: kaland helyett kultúrára áhitozom... persze sokan biztos örülnek a kalandlehetőségnek; volt aki azt mondta a parton, hogy ez a jövő... (hát akkor én meg a múlt, és nekem jobban tetszett a múlt háborítatlan természete, legalább itt a Maros parton... a felbolydítatlan természet, mint itt, most ez a kalitkába zárt, kizsarolt, kihasznált, felbolygatott, feldúlt... (falramászhattam volna...! mögöttem épp egy falramászó fal - de miért nem lehetne inkább fára ?!...)
-még jó hogy a Marost nem lehet belécelni, behuzalozni, gondoltam de aztán fölötte is huzalokat láttam, a hold alatt a viztükör fölött -
a vizben meg műanyagpalackokat... . a románok csinálják - mondták. Mintha mindent lehetne másokra fogni...
szerbusz Maros... távolodom (távolitanak) tőled is...
aliz2. :: 2011. jún. 13. 23:54 :: 3 komment
Kategóriák: vélemény, fotó :: Címkék: elmelkedes, MAKÓ, Maros, termeszet, valtozasok