A gimnáziumban jó barátnők voltunk, de inkább csak az hozhatott össze bennünket, hogy neki se nekem se volt "igazi" barátom :)
okos, csendes lány volt, de azért velem elég beszédes
pl nagyon szeretett felvillanyozva beszélni rosszcsont, csodabogár öccséről, akit imádott (a sok testvére közül legjobban) A Dini igy , a Dini úgy...követni se lehetett...
Diniből hires ember lett, remek karnagy...(már a gyerekei is a nyomában) Ma is jön koncertet adni..persze ott a helyem...
a napokban a honismeret kör karácsonyi összejövetelén eszembe jutott Irma, akiről kevés hirünk van/volt, tán csak egyszer jött érettségi találkozóra is...Úgy emlékszem nem vették fel oda , ahol szeretett volna továbbtanulni, (hiába tanult kiválóan! emlékszem feleleteire, mint a vizfolyás...még levegőt se nagyon vett)(apja református pap volt, rossz származásnak számitott az akkoriban) , csak valami kényszer mezőgazdasági? szakot végzett emiatt...Bécsbe ment férjhez egy nála jóval idősebb emberhez . S mikor ő meghalt, Irma haza költözött, de nem Makóra, nem is Pestre, hanem tán Ceglédre. Később azt halottam, hogy Alzheimer kóros(?)
itt tartok, mikor rákérdezek a honismereti körön S. Pista osztály társamtól, hogy mit tud róla
talán(?) meghalt, rákérdezek, megerősit, de bizonytalanul
ennek kapcsán jut eszembe s mondom lányomnak az esti telefonba, megrendülve, ahogy tapasztalja rajtam
hogy az emberek csak úgy eltűnnek (az életünkből meg mindenhonnan) szinte eliminálódnak..volt s nincs (mintha sose lettek volna(?)
ő erre azt javasolja, hogy addig hivjam őket telefonon, mig lehet
(no meg mig én telefonálhatpk, mert én se vagyok kivétel)
..na és akinek nincs meg a telefonszáma?!!!
hirtelen nem találok más képet, itt srégen fölöttem áll Irma ezen az osztályképen a gimiudvarban, fehér gallérban..viszonylag jól láthatón
majd még teszek fel képet, ha előbukkan...
(mi marad belőlünk, az emlékeken kivül?...)
találtam jobb kéet, nagyobbat, ez 61 május, ballagás előtt, kirándultunk a Maros partra, osztályfőnökünkkel egyetemben. Itt én állva kapaszkodok a drótkerítésbe, Irma viszont térdelve :):
gimi kirándulás 1961 |
nem is merem összeszámolni azokat akik elmentek...