megfeledkeztem az amerikai egyetem fúvós koncertjéről, pedig a pszichológusnál (aki előbbre hozta az időpontom egy héttel)-nál még tudtam, hogy igyekeznem kell (egyébként nem is tudom, miért járok hozzá, azt hiszem, feleslegesen)

elmentem még a Sparba bevásárolni, és megpakolva, már 6 után pár oerccel meglátva a hagymaház ignőjét, jutott eszemben a koncert, invitált, jöjjek csak, de előbb haza kellett vinni a bevásárlást

loholtam vissza, résre nyitva az ajtót bekukucskáltam, hát látom a 6. sori székem elfoglalták, az ajtónál az első sorban szélről még volt egy hely, besurrantam, oda

mellettem egy anya ült, két lánya mellette, kérdeztem szabad-e a hely, hátra mutatott ott 3, lány apjával ült kéz a kézben (övé lett volna a hely, de maradhattam nyilván, meg se bántam, a hangzás jó volt, innen is,  és ebből a szélső, szokatlan látószögből jó volt fotózni is)

csodaszépen játszottak, különlegeseket, különlegesen, finomabban, mit amit megszoktunk a mi fúvósainktól

vezetőjük is elbűvölő volt... könnyed s mégis alapos