tegnapi péntek este  Mózes éneke, az utolsó hetiszakasz kapcsán... a szigorú szeretetről vőm szépen, de túl erélyesen beszélt, ahogy bekapcsoltam a zoomot de a témának megfelelően     Mózes erélyességéről volt szó, ki szigoran beszélt mindig a zsidókhoz, (rászolgáltak) s  mégis lágy…

 ülök az étterem teraszán már bejövetelemkor - maszkban ugyan -, de feltűnt mert hangosan a kávérendelésével asztaltársának . fel is hangzott egy őszhajú szemüveges jólöltözött férfi...a kávé után elég hangosan beszéltek a maszk ellenére vagy épp azért     először általános dolgokról, család,…

 minden vég szomorú, minden élet az, ha végig követjük(? a végére valahogy kicsorbul...   fatális, hogy megtudtam Gy nincs többé, múlt év utolsó hónapja mikulása óta (már nem élte meg ezt a faramuci kiforditott járványos világot...) de idő előtt ment nyugdijba is... ikertestvére (Balázs)…

  ELROMLOTT A LEVÉL - mondta kislányom a hullni készülő levelekre aztán meg anyámnak, ki botladozott már ágya körül - LE FOGSZ HULLANI, MINT A FALEVÉL  sokszor eszembe jut, egyre gyakrabban...   bizony, elromlunk.... mielőtt lehullunk... mindenünk sorra... s nincs ki megjavitsa

 amikor jom kipur déutánján egy folyóba dobjuk jelképesen (morzsákkal) a bűneinket (én ég sose vettem részt ilyenen)   a családom igen... méghozzá vőm vezetésével, a Szent István Parknál a Dunánál előre izgultam, hogy biztonságos helyen állnak-e, én ugy tudtam, hidról szokták, s a parknál nincs…

 online világ van, igy próbálok a legnagyobb vallási ünnepünkön is részt venni... a szegedi rabbi Nyiregyházáról közvetit, zoomon csatlakozom    (Nyiregyházán élt apai nagyanyám anyukája és rokonsága, a Morgensternek, készültem oda is elmenni megnézni a hirneves Morgenstern házukat)..most nézem…

 6-kor ébredés kávé, gyógyszerek, fb, ez-az, visszafekvés 11-ig közben meg utána is a fenti gyerek úgy köhög, s olyan szárazon, szinte megállás nélkül (iskolaidőben, tehát oda nem ment), hogy arra gyanakszom elkapta ez a virust... elmenekülök otthonról, bár csak 1-re érek a menzához, s nem tudom…

 lesz még szőlő, lesz még lágy kenyér...mondogatta anyám sokat gyerekkoromban (hiába,nem ettem én kenyérrel a finom szőlőt most a Gyöngy cuki asztalán láttam gyümölcskosárba igazi szőlőt...a kávéhoz?!     na most persze a szölót  hagytam ott de a szememnek szép volt a szőlős…

Gyurit még egyetemi éveim legelején ismertem meg emlékszem, a bőröndöm taszigáltam volna fel a villamosra a kollégium előtt, mikor az előző ajtóból hátrairamodott, és gálánsan felsegitette.... első éves jogász volt s tiszta  Alain Delon, ugyanabban az épületben, a Hősök Kapujánál volt az ő…