egy napló anyám gyerek- és ifjúkorából

az ember mindent magára ill családjára vonatkoztat, mert ezen keresztül tud igazán kapcsolódni a nagyobb társadalmi-történelmi eseményekhez is, én legalább is, sőt nem is nagyon érdekelt addig a történelem, míg egy bizonyos kort nem értem meg és nem kezdett érdekelni a személyes történetünk (történelmünk)

most egy naplót adtak ki, Dr Demkó Pál egykori makói közjegyző naplóját

a makói Földhivatal egykori vezetőjének Felletár Lászlónak nagyapjáét (egyébként bátyját (Bélát) ismertem vásárhelyi rokonok révén, meg a szegedi konzervatóriumból, (ő már meghalt) lánya Melinda hárfaművész,. de ez most nem tartozik ide, nem is jött elő - úgy látszik csak nagybátyja a családi hivatalos örökség továbbvivője, és mintha a múzeumnak szándékozna majd átadni ezt az örökséget)

A napló 1911-1937-ig íródott. es mint kiderült persze makói vonatkozásai is vannak szükségképpen,. anyu ekkor 3-29 éves, gyermek és fiatal lány, egyből erre gondoltam, mi lehetett az életének háttere, tán kiderül a könyvből (megvettem),,még nem tudom, mennyi személyesebb vonatkozása lesz, de azt érzékelni lehet, hogy elég eseménydús időszak volt... és pl a románok bevonulásáról anyum is mesélgetett.. (akkor nem nagyon érdekelt...) ezt az eseményt említették itt is, a bemutatón is, részletesen

ahol Marjanucz Laci (nekem csak így , a docens úr, minthogy ofja voltam:) moderált s beszélt a történelmi háttérről, Halmágyi a makói vonatkozásokról, Felletár a családról és a közjegyzői kamera elnöke a könyv keletkezéséről., ami fölött bábáskodott..

Az "unoka" beszéde megható volt...hiszen pici gyerekként vesztette el a nagyapját, s így személyes, közvetlen emlékei nincsenek is, mégis... mint mondja...központi maradt a családban elfoglalt helye, tisztelték, szerették...ő együtt nőtt nagyapja emlékével, olajfestménye ma is szobája falán függ , és biztatóan néz rá. továbbélte a szellemisége, így a naplója is hamar kezébe került, régi fotók, levelek....még gyerekkoriak is...élővé varázsolódott a család múltja---

ja, a megnyitót tárogató muzsika keretezte, az még a kis vendéglátás közben is kisért bennünket