Sándor bácsi
nagybátyám
anyukám sógora
együtt hegedülünk
amikor nincs jobb dolga
mikor elmentek Ámerikába
a hegedűjét itthagyta
öreg agyonvésett darab
mindig eszembe juttatta
milyen jókat is
hegedültünk mi
együtt
duóba'
az én kis feles hegedűmmel
mintha az az öreghegedű
kishúga lett volna
de felbukkantak emberek
valahonnan távoli rokonok
és elvitték
a hegedűt
mit Sándor bácsi
rámhagyott
a fél hegedűm
árván maradt
együtt velem
de a karcolások
mint emlékek
valahogy
belémvésődtek
április 3
(emlékcserepek)
