ő nem öregszik, csak folyton megújul hiába múlt el már 100 éves is, jócskán a centenáriumon - emlékszem - még tanítottam, sőt a lányom kisgimnazistaként is jelen volt, (szavalt is... ) ... én 1961-ben érettségiztem, ott; (anyukám 1926-ban)- most készülünk az 50. érettségi…

valamelyik nap - generációs különbségeket érintő eszmecserénk közepette - azt mondta a lányom egyszer csak, hogy én sokkal előnyösebb helyzetben vagyok, mint ő, mert nekem van arról személyes tapasztalatom, hogy milyen huszonévesnek lenni, neki pedig még nem lehet arról, hogy milyen 60-asnak.…

    Kertész Péter blogjában találtam... az öregedésről , a kivételről (aki nem..), a kedvenc szinészemről, akinek emléke örök, mintha nekem írták volna, azt nem irhatom, hogy mintha én (én nem csináltam meg vele azt az interjút, -valószinű ifjúi (és "lányos", félszeg-gyávaságból- amit pedig…

  a végén kezdem, mármint a naptár végével, a ceruzával beírt listából válogatom, mit tűztem ki előre az elmúlt év elhanyagolt, megmaradt teendőiből, konzekvenciaként... (azt bevallom, hogy segédeszközök nélkül nem is tudnám ezeket az évszámos feladványokat megoldani, kihúzni a múlt fiókjait,…

  egész nap előre nem várható hivatalos, testileg-lelkileg fárasztó ügylet(ek)ben szaladgálok (már amennyire a jobb lábam engedi) - függőben hagyva a hazautazásom időpontját,- ami már eddig is tolódott - hiszen csak 1naposra terveztem, s máris 2 lett belőle, - most  attől függ, lesz-e 3(netán4)…

   nem panaszkodhatok igazán a modern kommunikációs eszközökre, lányom külföldről jövő  hiradásainak gyakoriságára még úgyse!... irásban: sms, email, szóban: skype, képben mms, de együtt is a hanggal a kép a skypeon , sőt már a gmailon is webkamera segítségével - sőt erről még közben állókép is…

. ...nem igen használtam ,21 éves koromig csak legfeljebb táskát, füzeteknek, könyveknek - persze, de ez más "tészta"   nagybátyám felesége - mikor náluk nyaraltam -  Nyugateurópai országok ban "kioktatott" ridikül nélkül nem lehet járni-kelni. élnj (mintahogy fehér cipőt se este felvenni…

      ülök az idők macskakövén valójában a biciklim tetején azaz inkább az időtlenségben ahol nincs semmiféle macskakő se Savaria se Aquincum se a 20 évem  se a 70. 2012.december 21-én ami persze hogy nem a világvége legfeljebb egy új etap kezdete ami nálam már 20 éve…

   ...a Hagymaházban, Beaumarchais szerint - nekem kicsit (azaz nagyon is) hiányzik Mozart belőle, hozzá (hiába éneklik el Cherubinnak a "kórus" a "Vége már vége a szép időknek, nem csapod a szelet már a nőknek..." kezdetű örökbecsű dalt... evokációként. Mintha Mozart nélkül nem is nagyon lenne…

  azon gondolkodom, hogy általában -eltekintve a forradalmaktól- észrevétlenek a változások, amik végülis egy egész megváltozott, kifordult világot eredményezhetnek - akár körülöttünk. A főkérdés az, hogy mi hogyan változunk vagy nem változunk - a változások közepette. Mindig is ez volt az egyik…