ő nem öregszik, csak folyton megújul
hiába múlt el már 100 éves is, jócskán
a centenáriumon - emlékszem - még tanítottam, sőt a lányom kisgimnazistaként is jelen volt, (szavalt is... ) ...
én 1961-ben érettségiztem, ott; (anyukám 1926-ban)- most készülünk az 50. érettségi találkozónkra,
első tanítványaimnak tavaly volt a 40.! egyikőjükkel épp a napokban beszélgettünk; most ment nyugdíjba ,nagyon hiányzik neki a mindennapi munkahelyre járás, talán még a foglalkozásával járó stressz is... (diáknak is szorgalmas volt)... beszéd közben egyszer csak azt mondta, hogy nyugodtan tegezhetem -persze ő nem tudna visszategezni... pedig lassanként egymáshoz öregedünk. (Ahogy Ady is mondta a Vén diák üdvözletében) S
Az ősi Schola már meg is ifjodott
Gyönyörűn azóta.
Csak minket csókolt öregre az idő....
...
de inkább ideteszem az első tablót (is), amin már érettségiztető tanárként vagyok jelen, 1969-ben - de itt még -én is- fiatalon, alig megkülönböztethetőn a diákoktól..., (akikkel most már egyszerre és ugyancsak majdnem egyformán jujjogatunk az idő gyors múlásán...):
aliz2. :: 2011. ápr. 5. 23:30 :: 15 komment :: Címkék: elmelkedes, emlekezes, ido, iskola, mult
