anyu ma lenne 100 éves már (nem is) egy  hete csak a mamára gondolok mindig... meg  egész úton hazafelé azon gondolkodám..., hogy méltó módon emlékezzek meg róla, valami különleges bejegyzéssel is , azt terveztem, hogy felteszek egy csomó fotót, kiskorától nagymamakorig, vagy amiken együtt vagyunk…

   fehér kövek, fehér kövek csöndben és mozdulatlan itt hevertek az emlékjel  körül..   tudjátok-e jelentésteket?   s tudják-e kik elhaladnak mellettetek esetleg rátok taposva?!   én tudom!        

   Az Irók boltjába lépve rögtön Updike ötlött a szemembe. Nocsak. Új könyve?! novelláskötet: Apám könnyei címmel.     A Kentaur óta kerestem már "ezt" a könyvet, ez megint "az én Updikom", rögtön láttam, most itt e posthumus könyvbe lapozva... Költői, nosztalgikus, érzékeny, szívhez…

  egy négytagú család ül le a közelemben egy padra, a sarki cukrászdából kijőve  apa (még maszkban) anya és két kisgyerek, egy nagyobb meg egy picike fagylaltoznak... de a nagyobb fiú felkel és elkezd körbejárni egy köralakú padon, ami egy fát karol át,    nosza, követi a kicsi…

   a szivem  belefájdult...   hogy lehetne elkerülni a halálhíreket hozó traumát   mikor egy évfolyamtárs egy közeli barát...   keresed emlékeidet fényképek közt kutatsz szavakat, mik porba hulltak   az elnemküldött cikked arról hogy mic vogmuk (ráérsz vele, hitted) isa,,,…

 Szerb Antal világirodalmtörténetének újabb teljes kiadásáról beszélgettek...monográfusa a kérdésre , mit gondol, ki lehetett Szerb kedvenc irója,a válasz Thomas Mann volt..elgondolkodtam, lehet, hogy nekem is Szerb hatására lett kedvencem? (olyannyira,hogy félve hogy az életmű végére idő előtt…

  annyira megszoktam, hogy otthon a kihozatott ebédet két részletben eszem meg, hogy most itt, a teraszon, alig birom magamba gyűrni a két fogást... közben nézem az elém táruló valóságos mozielőadást   3 ismerős nő, már befejezhették az ebédet, egyikük lányom igazgatónője volt, rég…

 elomlok a napon belevegyülve a légbe meleg lett fáztam nagyon az elmúlt évben...   s még fogok?!  

 a zászlórudat fújja a szél dülöngél le fog dőlni ez is egyszer- aztán esetleg visszarakják   de nem ez az örökkévalóság  

rabul ejtenek, de mi bennük? most egy véget ért valószínűleg (Az Alpesi őrjárat), hiszen kigubancolódtak a szálak, mindegyik el lett varrva, még valmelyes megnyugtató happy enddel is és honnan bennem ez a hiányérzet? lehetetlen időkben van (nak) és mégis már akkor iziben megnézem, pedig egy hétig…