#jönjönjön…márciusban a Fiatal életek indulója című kötet.
Hogyan tudunk elindulni a felnőtt életben? A kötet klasszikus és kortárs irodalmi szövegek válogatásával kínál fogódzókat egy izgalmas és ingoványos időszakban, a kapunyitás idején. A válogatásban szereplő szövegek szerzői: Bertók László, Erdős Virág, Fehér Renátó, Grecsó Krisztián, Harag Anita, József Attila, Kántor Péter, Karinthy Frigyes, Kellerwessel Klaus, Kemény István, Kosztolányi Dezső, Krusovszky Dénes, Mándy Iván, Mán-Várhegyi Réka, Nádasdy Ádám, Pál Sándor Attila, Radnóti Miklós, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Szép Ernő, Takács Zsuzsa, Tóth Krisztina, Varró Dani és Vida Kamilla. A könyvet Turi Lilla rajzai illusztrálják.
***
NOS.
A fiatal életek indulója - emlékezetes vers számomra
József Attila ünnepségre készültem a gimiben ,, a Hazám c szonettkoszorúval (amivel már korábban szavalóversenyt nyertem)
De ugyanaznap, előtte volt József Attila szobra avatása is
(nem mai helyén a gimi előtt, ahova meg is jósolta, hanem még a főtéren, a régi szökőkutnál)
"Fentről" jöthetett az ukáz kultúrfelelős magyar tanáromnak, aki hirtelen gondolta, kipórbálja a dekorativ P M-t. s odaadta neki a verset magyar óra előtt, hogy tanulja meg, elmondani a szoboravatón. Csakhogy óra végén kiderült, a próbálkozás teljesen sikertelen volt... de ott voltam én (az örök Jolly JOKER!) (mit számitott az eltelt óra, meg hogy van másik versem is, meg azt hiszem a zenekarban is szerepeltem)
Odaadta nekem, s igy ebéd helyett otthon (anyu nem kis bosszúságára ) azt tanultam. Meg is tanultam. S a korabeli újságiró szerint, remek technikával és művészi átéléssel mondtam el az ólmos ég alatt...
(emléksze magyon elszánt szavaló voltam, lendületes, harcias...(sőt egyik magayar tanr szerint "fiús temperamentumú is)... Fiatal...de hiszen mi voltunk az élet fiai, ...daliák...
Most jó visszagondolni erre, lány lányom antológiát szerkeszt e cimmel...a mai fiataloknak...
emlékezetből el is mondtam (magamban) a verset! )még mindig hibátlanul...) (de már nem "fiatalon":::) Jólesett...
****
...de a régi történetnek itt nincs egészen vége,
folytatódott pár év múlva, 70es évek elején, még mindig fiatal de már tanár kormban
ugyanaz az újságiró eljött a gimnáziumunkba , irni a legjobb irodalmár tanitványról, akit József Attila padjéba, az elsőbe, ültettünk
bejött a magyar órámra is, ahol épp Kassákot tantottam, meg ilyesmit mondtam, hogy önállóan gondolkodjanak stb
na meg
emlékezett és felidézte ama emlékezetes szoboravató szavalásomat az ólmos ég alatt...:
(a történet részemről véget is ért itt de tanitványomnak itt kezdódött, az újságiró később feleségül vette és ő is újságíró lett! sőt neve elé felvett P betú az újságiró nevének röviditőse...
hát igen, mi voltunk az élet fiai..
az újságiró már rég meghalt
a újságiró-tanirtványom is nyugdijas
de aktiv, most is könyvet ir (amiben röviden feleleveníti az én egyik emlékemet is ífjú tanár koromból... meg a lelkes szinhézasdimat...) (diákszinpadosdimat - hol ő is tag volt.
