erről-arról-amarról még

erről-arról-amarról még

Ha ezeket elolvassa , nem élt hiába!

2023. december 28. - gond/ol/a

 olvasom a főcimet az index ben s alatta, lányom kötetcimét is

Hurrá, én már elolvastam, tehát nem éltem hiába! :)

Egyszerre egy beszéljen

Turi Tímea

2023 / Prae

Dzsubák Tamás

Turi Tímea költő, pont. Szerintünk, persze. Szerinte nem, vagy nem elsősorban. Inkább szerkesztő. A Magvető Kiadó főszerkesztője.

Az Egyszerre egy beszéljen című verseskötet kilenc ciklusra oszlik, és mindegyik egy ilyen című verssel kezdődik: Bevezetés az imádkozásba. Szóval Turi Tímeának fontos a hite. Keresi, éli. Keresné, élné. Nőként. Most, a XXI. században, meg a régmúltban. Ezt teszi a versekben is, a hitét éli, lényének minden árnyalatával: akkor is, amikor a mitológiai alak, mint Odüsszeusz alakjával játszik, vagy amikor a férjét hazaváró (?) feleséget játssza. És minden ciklus első versében is, amikor ceremónia alatt, ima közbe elmélkedik azon, hogyan kell imádkozni, mígnem ráérez: hogyan és miért jó imádkozni.

Turi Tímea így vezeti be saját magát az imádkozásba.

(hogy? nem találom, csak a könyv fotóját)

 



 

A szerző sok alakot ölt, remek színész lenne. Hinném, ha látnám. De olvasom, és hallom, hogy bizony ő az. Stílusa kiforrott, tele van iróniával. Nem bántó, érthető. Ez nem gonoszság. Egyszerűen őszinte önmagához, mert jóban van önmagával. S ezáltal jóban lesz velünk, olvasókkal. Jobb így kapcsolódni, könnyebb. Így kell. Érdemes. Ennek van értelme."

 

hááát, mit mondjak...?! :)

 

ünnepi ebéd

 

 ha már kibújtam ,az ügyelet miatt . visszafelé bementem ebédelni a gloriusba

 



 

tudtam, hogy nincs menű (mondák előre

 



 

de kisadagot ettem, pont elég volt és jó is...

 

 

 



 

 

italt nem mertem kérni a torkomra tekintettel

de a végén kávét kértem, 

kulön hangsúlyozva a szódavizet mellé

 



 

jó is volt,,

ÉS ünnepi számban Timi

 



Ünnepi dupla számunkban Turi Tímea prózája: Hogyan fogtam el a besurranó tolvajt.
 
És ez volt az a pillanat, amikor a betörő elkezdett sírni.
A fiam azóta is úgy nevezi ezt az esetet: a sírós betörő legendája. Legenda is lett, mese: a téli szünet utáni élménybeszámolóknál nem hitték el neki az iskolában, hogy az anyja elfogott otthon egy besurranó tolvajt.
Az írás a rövid reklám megtekintése után ingyen olvasható!

éjféli mise

 tegnap éjjel még az is megfordult a fejemben (kósza ötletként) hogy megyek a kat templomban éjféli misére (anyám eljárt keresztény barátnóivel, lányom meg orgonált nekik gimista korában) de hamar elvetettem..(pedig akkor még nem voltak megfázásos tüneteim) bezzeg reggelre...)

viszont látom a makói televizió oldalán

 

 



 

jóval éjfél előtt

és el is kezdődött, csakhogy nem a mise, hanem egy pásztorjáték!

meglepett... meglehetősen ügyesek voltak, szinte profik - a papot is felfedeztem köztük, aki nocsak: rabbi Akibát emlegette a békével kapcsolatban ... (s nem Jézus zsidó felmenőit ócsárolta, mint pár éve)

 



 

némi késéssel kezdték a  misét, ott se volt semmi nekem nem tetsző, igazán szép, ünnepélyes volt minden, és meglehetősem sok fehérbe öltözött ministráns segédkezett a pap körül

az áldásadás  vagy eukarisztia (ha jól mondom) szinte megható, katartikus volt

bár én ezt a metonimikus  átlényegülést nem igen értem, de most megértettem valamit azok fejével gondolkozva, akik hisznek benne ...és átlényegülnek

 



 

nem kell mindent szó szerint venni - ezt máshonnan is tudjuk, - s van amit nem is az agyunkkal kell érteni

 

Timi-dícsérők még

 

 

 

 

Sokfélét olvasunk, ami valamiért nem kerülhet fel az év végi listánkra (mert nem idei, mert non-fiction, mert nem magyarul adták ki...), de most eláruljuk, hogy a szerkesztőség tagjainak mik voltak a személyes kedvencei idén.

 

Timi rajta volt a listán ennek ellenére és betetőzve

két dicsérő megemlités külön is Timiről még:

ime:

A verseskötetek közül Turi Tímeától az Egyszerre egy beszéljen rezonált sokáig bennem, a finomsága, a játékossága, az érzékenysége, a nyíltsága,  (Ruff Orsolya)

Turi Tímea Egyszerre egy beszéljen című könyvében sorakozó, a bennünket körülvevő zajjal viaskodó és az imádkozással frivol játékot folytató szövegeit.

is otthagyná egy bizonyos MOME olvasóbarlangban, Vass Norbert, hogy tudják, ott járt!   

 

a futár fut

 

12 múlt pár perccel, szól a telefon, sietős férfihang bele: mindjárt a lépcsőházban leszek ez csak a futár lehet, a rendelt hideg tálammal, ő fut

mennyi pénzt vigyek?

3780

húha, van 3 ezresem meg még 700 Ftom 100asokbk meg kétszázasokból , de 80 hiányzik, pedig most borravalót is illene adni

találok egy régi 2000-t de azt inkább ne, hátha már nem érvényes

számolom a pénzt ameddig van,

azt mondja a futár nagyvonalúan és rohanva, hogy hagyjuk

de a kezemben a  kispénztárca az apróknak, belenyúlok, s csak úgy vakon (a sötét lépcsőházban) szórnám a markába...azért 5 ftosokat ne adjak... szól vissza, már a lépcsőn, futtában, sajnálom, de az jött a kezembe, és nem várt...

mert még annyi helyre kell mennie

de hát 3-ig mehet és még alig múlt dél

nem értem

s az egészben a legrosszabb hogy ő akart borravalót adni nekem

hú de vacak érzés!

jó ünnepeket - kiáltom utána de már nem hallja a kapuban...

futár... fut...

 



 

s a hozott hidegtál nem is esik olyan jól, mint máskor, pedig ugyanolyan....

a 4. gyertya

 délutáni szendergésemben szól a telefon (bár délig aludtam!

mondom lányomnak nem voltam sehol, pedig nem igy terveztem,a 4.gyertyagyújtásra se mentem ki (jelzem egy adventi gyertyagyújtásra sem, idén, ilyen vég nem volt...Ö (épp mesélem, hogy tegnap Cs mondta, hogy hogy becsül, amiért ott vagyok az eseményeken és be is számolok róluk. Hát mondom, épp be akarom fejezni.... De úgy látom nem is az irást kell befejezni, ha már előtte se megyek eseményekre, tehát nincs is miről irni...

 

lányom úgy összeteremtett - kik épp készülnek, fél öt van csak , mondja -  a Szentlélek térre, az óbudai vásárra, - hogy elszégyellem magam, és össze is szedem. még oda érek végszóra, isten nevét hallom =hiszen nem ortodox zsidók vannak itt)  meg egy áldást, a szinpadról, aztán a vegyes kar énekel,(újabban  nem tetszik ugyan a hangzásuk) és gyújtjuk a 4. gyertyát...

 



 

 

később közelebb megyek , és látom egy nem ég (itt nincs hanukai csoda, úgy látszik)

 



 

 

a betlehemi mécsest megfogva éreztem melegét . jólesett....

 

 

 

a dicső gimisták életútjai

 megjelent - késlekedéssel - egy könyv  a gimi kiadásában, a 125. évfordulóra szánták, 

 

az "akikre büszkék vagyunk" dicsőségtábla szereplői szerepelnek benne életútjukkal, nomeg részben a pro Humanitate verseny díjazottjai

 

Timi 2003ban volt , akire büszkék voltak , nomeg meglepve (de nem újdonságként) látom, hogy (egyedül ő) a 4 éven át a Pro Humanitate versenyeken első volt, magasan! (annyi mindent csinált s akkora fölénnyel) (bár a könyvben  a 10. helyezetteket(is) látok, ő meg ugye két részről nem kerülhetett  be

nehezére is eshetett írni valamicskét magáról, mert bármit ír, dicsekvésnek tűnhet (?)

(persze hogy imádott könyveinél kötött ki, sőt a fotója is azzal kapcsolatos):

 

 

megkért hogy menjek el az ünnepségre, persze hogy megtettem, bár én külön is kaptam meghívót rá (mint a szokásos karácsonyi ünnepségekre, bár arra nem mentem, azaz csak egyszer)

 

nekem mindig felemás érzéseim vannak a gimibe (vissza)menni... (ezért kerülöm is)

most is , jókorán mentem, még üres volt minden, tébláboltam, hova üljek, egyszer felültettek a házi"erkélyre" mint volt kollegát. de most egy (tanár?)nő azt mondta, hogy üljek csak a vendégek helyére, le...(hiába tanitottam itt 30 évet(...az már érvénytelen... később M Margitka, az egész könyvügy szervezője csak visszarakott, vesztemre, mert féltem hogy leesek a lépcsőkről, s igy előbb elindultam a könyvet átvenni, mondom az igazgatónőnek, Timi anyukája vagyok s az ignő mosolyogva: tudja... megkönyebbültem,, később az álló fogadásra is invitált

 

 



 

 

aki mellettem ült, örült, hogy megismertem, a ház(unk)ban,Tóthék nál volt egy szakácsnő, s annak a kisfia, ő ült mellettem, később komoly jogász, ő is a lánya könyvéért jött, vele elbeszélgettünk, jót (semmit se tudott a valós viszonyokról, kisfiúként )  meg régi tanitványom, Csilla ült még mellém, jó nagyot beszélgetni, már ő is nyugdijas lett...(ő is lánya Orsi révén volt itt, Bár a konyvátadáson még ő is)

 



 

 

Maga a műsor kicsit elszomoritott, merevek, korlátozottak voltak a gyerekek...

mindent olvastak, verset, dalt....igaz, a felnőttek is!)  nem is értem, hiszen a külvilágban annyira felszabadultak

 

a tehetségek könyvkiadásakor ők bizony elég tehetségtelennek túntek... egy kivételtől eltekintve, de ő is merev állókép..

 

ez az iskola bekeretezése lehet?

 

szövege a fb-on

 

"A tegnapi délután egy rendhagyó és egyedülálló rendezvény volt a Makói József Attila Gimnáziumban.

A tegnapi napon került bemutatásra az Életutak című kiadvány, melynek célja, hogy bemutassa azokat az egy egykori kiváló JAG-os diákokat, akik elmondhatják magukról, hogy elnyerték az "Akikre büszkék vagyunk" és "Pro Humanitate" díjakat.
A kiadványban összesen 107 egykori JAG-os tanuló számolt be röviden gimnazista éveiről és azt követő életpályáról.
A könyv megálmodója és szerkesztője Kocsisné Maráczi Margit tanárnő volt, a szöveget gondozta Kiss Ferenc tanár úr, a számítógépes szerkesztésben Kürtösi Sándor tanár úr működött közre.
A kötet bemutatóján felléptek iskolánk növendékei, illetve a megjelent díjazottak átvehették tiszteletpéldányukat.
A könyv kiadását a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta, valamint köszönjük Zeitler Ádám és Kovács Sándor képviselő urak felajánlását.
Reméljük, hogy kötettel számos egykori és jelenlegi JAG-os diáknak és tanárnak tudtunk örömet szerezni.
Köszönjük vendégeinknek, hogy megtiszteltek minket jelenlétükkel!
Kellemes ünnepeket kívánunk!"
 
fotóiből:
 
ezen én is itt terpeszkedek, középen:
 
(ja , a sötétség, ez zavart leginkább!) (Miközben állandóan világosságról meg fényről papolnak)
 
 

 

 

 

 

 

 

szobameleg cola

 

 ugyebár rögtön azt kérdik az étteremben, hogy kérünk-e valamit inni

nem, nem kérek télviz idején , a hidegről bejőve, semmi kedvem a hideg italokhoz, márpedig az italok -eddig azt hittem -azok

direkt olyan kombinációt rendeltem ételben, hogy legyen lehetőleg forró levesem

hát mondjuk meleg volt is...

aztán hosszas várakozás után megkaptam a másodikam, meglepett, mintha elfelejtettek volna, olyan későn jöttek , féltem is, hogy teljesen kihűl az ételem

aztán mégis csak kellett az ital, hogy csússzon

kaptam is (kalimpálásomra)

tálcán,  kibontva, a colám

meg a mondatot, hogy b á t o r k odott a pincér nem hűtött italt hozni, hanem szobameleget

hiszen az elején mondtam is,,,

nade más az elején hidegről jőve, meg nem is szomjasan, azóta megmelegedtem. és a cola ihatatlan melegen, azaz nem hűtve

mondta visszaviszi, mondtam, ne ,le van csavarva, már nem tudná eladni

csak azt nem értem, hogy a melegsége mellett miért nem volt elég szénsav se benne?

vajon mikor csavarták le?!

 

 

(majdnem úgy jártam mint a fogorvosi rendelőben, ahpl direkt ugy ültem a váróban, hogy ne láthasson meg a jóismerős fogorvos, hogy protekciósan ne hivhasson be, de másokat behivott!)

(lehet, hogy már előttem valakinek felnyitották azt a colát?)

süti beállítások módosítása
Mobil