hónapok óta nem birok Makó-i moziba menni, annyira gagyi filmeket játszanak benn (vagy mondjam inkább igy, nem nekem valókat- hiszen tegnap, mikor végre rászántam magam, csak én voltam a teremben meg egy háromtagú család
egyébként most is a terem hűtése vonzott
egész nap képtelen vagyok lehűlni/
a mozi amúgy fél kilenckor kezdődött és visszafelé 10 után már egész kellemes volt a levegő kint is... el is gondolkodtam, hogy megforditom a napomat , éjszakára teszem át a fentlétet
bár az zavart , hogy a film közepébe teljesen belealudtam, képtelen voltam fent maradni )ez amúgy általános, jópár film közepe ,már kiesett ezokból)
ezt a filmet igy is meg lehetett érteni, elég csekélyke volt benne az érteni való...s épp a vége felé jött meg, amikorra felébredtem (végülis ugyanazt mondta, mint Rilke :Változtasd meg éltedet, csak más szinten s formában)
a mozi előtt unokámmal konzultáltam a Gyűrűk ura társasjátékról, mondtam , nekem túl bonyolult, engedékenyen erről le is mondott (egyébként is annyira udvarias!)hogy tudta, hogy moziba megyek, szép formulával zárta le a beszélgetésünket,,, de holnap folytatjuk, adta meg a reményt is, előbb azért megkérdezte, hogy milyen filmet nézek, mondtam három öregasszonyról szól, mint én. kijavított, én nem vagyok három, se nem öreg, dehogynem a filmből kiderült hogy szereplói még CSAK 70es éveik elején járnak
tulajdonképpen a felejthetetlen Annie Hall miatt néztem meg azaz Diane Keaton (képtelen vagyok megjegyezn nevét)
de ő kicsit kiábránditó volt, ha valaki öregen is (mer valójában több mint a szerepben) is fiatal, csetlő boltló lányt játszik...ősz mesterfrizurája ellenére is..
legyünk azok, akik vagyunk, ja, de ha ő épp ez?!!!
és a film tán épp erre tett kisérletet is - visszafelé
szombat este elmentem a Szent István téri nap koncertjeire , 7-től (akkor már nem volt annyira meleg)
tulajdonképpen épphogy a hűsebb szabadban időzés miatt
mert mégis csak más valami céllal...
két makói együttes szerepelt, a Wox és az új-régi) M Jam
egyébként nem kívántam ennek a fajta szórakozásnak (népünnepélynek) a mikéntjét.
már szinte mindenütt ültek, mikor végszóra leértem, de a széksorok mögött a legutolsó sorban szélről volt egy szabad padhely, meg is kérdeztem szabad-e, és igenlő válasz után leültem, de mivel sokan beszélgettek előttem, gondoltam előbbre nézek helyet, hátha van, a középső részből (szóltam is kedves szomszédomnak h tartsa fönn a helyem egy darabig, de ha nem jövök vissza találtam helyet)
hát találtam is...
elég elől, középszélen, sőt egy nagymamahívó telefonbeszélgetés után teljesen kiürült a sor, lett levegőm
de nem soká, beviharzott egy nő (valamikori gimnazista, -bár nem tanitottam -ma cégtulajdonos)és sorra a szélről lerakott ezt azt a székekre, mad majdnem ráült a mellettem levő retikülömre, mit időben sikerült felkapni a feneke alól.
mondtam hogy nem kéne!, mit szólna ha én ráülnék az ő cuccaira?
hát ő azt a férjének meg a barátnőjének foglalja...honnan tudja hogy én nem? egy szót se szólt,,hogy szabad-e a hely (én ugyebár akkor is megkérdem, ha semmi nincs rajta, csak mellette...lásd fent)
hát végig úgy ült mellettem (később megjöttek csatolt részei, a férfi bocsánatot kért udvariasan amikor előttem belépett a helyére) a nő viszont úgy ült, hogy mármár az én székemre folyt...
valahogy elviseltem, a koncert elterelt
a szünet után előbbre tudtam menni, egyszer hátra néztem, már az én székemen ült, arról is lefolyva, hátrafordulva magyarázott...
A koncertek olyan jó közepesek voltak
mert ezért ez volt a lényeg, ha meg is zavartak élvezetében
(a másodikon részegek hada, akik oldalt kört alakitva táncoltak, hangoskodtak)(csak az zavart, hogy a szinpadról a veze3tő zenész velük példálózott példaképként, minket felrázandó. Hát részeg azért mégse leszek!
Az utolsó szám előtt el is jöttem
ebben a nagy nyári hőségben van úgy, hogy napokat - ha a hőséget csillapitó estéket nem is mindig - itthon ülök - (vagy fekszem/fetrengek) magányomban - mi nem tesz jót a hangulatomnak (látom újabb portréimon is, ma el is kezdtem egy kis antidepresszánst szedni újra)
délben a menzára se mindig megyek át , pedig az csak egy ugrás
pénteken kicsit később, s igy semmi "nekem valót" nem találtam, bár a séf szerint minden nekem való
s ha már évek ta nem ettem főtt tésztát, épp ideje lenne elkezdeni most (mondta, s tán igaza is van)
de tovább álltam, a Glorius teraszán kiderült hogy elnéztem a napi menűt igy átszöktem a szembelevő - bár fenntartással kezelt , új - Gáblihoz
a múltkor rosszul jártam a párnájukkal, de most találtam hátul , majdnem a személyzeti részen, párnátlan széket, igaz a szomszédos asztaltól nem soká az orrom alá fújták a füstöt, de valahogy kibírtam
a becsinált leves fenséges volt (mint anyámé), azt hiszem a múltkor is egyszer ezt ettem itt,
a második kicsit fura kinézetű volt, paprikás krumpli. de külön a szaft és a krumpli, de finom jól átsült a sült kolbász
a kávét viszont mégis csak a Gloriusban fogyasztottam el, bent az elegáns hűvösön...
aztán meg - a nagy fa alá a madármeglepetés óta nem merek ülni, hallottam egy futártól hogy már kinyílt a Gyarmati cuki, odamentem fagyizni,,,már hiányoltak is...
nap közben újra kezdett melegedni éreztem, igy a fagyi után kértem egy jéghideg colát is
nahát igy mulattam én ma (három helyen is!:)
nem irtam szokványos beszámolót az aug 20i ünneplésről,
emlékszem, lányom hogy szerette a régi aug 20-kat, emlegette is,
de már nem "olyanok"...
a kirakodóvásár se, meg főleg a művésztelep nagyszabású zárókiállitásai hiányoznak a múzeumból, hova mindig elzarándokoltunk
már más a művésztelep, és a zárókiállitásaikat szeptemberben szokták újabban tartani, (ha..)s nem a múzeumban, hanem a hagymaházban...mikor már a művészek nincsenek is teljes létszámban itt...
---
úgyhogy kiállításról nem tudok beszámolni
fúvószenéről, diplomák átadásáról már elvétve, szóltam, kenyéravatásról még nem nem, a tűzijátékról sem.
pedig ez elmaradhatatlan része az ünnepnek
ami az új kenyéré lenne:
mit három pap is megáldott:
a tűzijáték az örömé, most ülve nézhettem végig, mert közvetlenül az ünnepi műsor után, helyszinen volt
láttam a gimi tetején a készülődést is jő előre
és most valóban szép lett az ég jó pár percre kidekorálva
sikerült is jópár jó fotót készitenem kiügyeskedve a megfelelő pillanatokat..
20-i hagyomány , hogy az ünnep keretében osztják ki ezeket a diplomákat (is), gondolom azoknak, akik nem az adott diplomaadó iskolák helyszinére utaznak (ÉN ANNAKIDEJÉN 2016ban) ELMENTEM AZ ARANYDIPLOMÁMÉRT SZEGEDRE AZ EGYETEMRE, ÉS IMPOZÁNS VOLT, ÉS STILSZERŰ... 2 ÉV múlva esedékes,a gyémánt, izgulok, hogy megérjem s pláne hogy Szegeden tudjam átvenni azt is - node ne kiabáljuk el, két év nagy idő ebben a korban, nyolcvan fölött, ne legyünk telhetetlenek, lehet, hogy annak is örülhetnék, ha Makón...(:) mint most 42- es kortársam és a gimiben zenésztársan Bálint Etelk,a...no meg lányom egykori elsős tanitónője Biró Imréné a VASDIPLOMÁJÁT viszont, őt meg is interjúvolták, nagyon szépen beszélt a pedagógusi hivatásról, miért is választotta ezt...Timi lányomnak el is küldtem messingeren a fotóját a vasdiplomával, egy szivet küldött vissza,
Nagyon szerette, emlékszem, azt mondta rá, szigorű de kedves (ez jó konstelláció és jó összefoglalás is)
aug 20 környéke hagyományosan a fúvósoké, a mi városi fúvoszenekarunk külföldi barátokkal tartanak különböző koncerteket, most vendégkarmesterekkel is
vasárnap és hétfőn , 20 előtt a zenepavilon környékét szállták meg , különösen hétfőn rengeteg hallgatósággal, nem is jutott egy ülőhely sem, sőt a szinpad körüli parkban sem, igy aztán sétálgattam is, gyönyörködve a hangok mellett a különleges látványban is
a szemem amúgy is bántották a szinpadi reflektorok..
a 20i ünnepség főattrakciói is ők voltak, felvonulásukkal is már..
én nem voltam s nem is vagyok a fúvos zene hive, de ha jól játszanak , és ők többnyire igen, engem is elszórakoztatnak...
s sokan rajonganak értük...
nincs aug 20 (nomeg új év kezdet se) nélkülük!
2016 nov 19
..még többet is