erről-arról-amarról még

erről-arról-amarról még

GYEREKNAPI MONTÁZS 2010

2022. május 30. - gond/ol/a

 

 

 


 

1991.május)

Keresgéltem az interneten gyereknapra valamit... és találtam -nem is egy alkalomhoz illó irást - lányomtól,  gyerekkorából:)

Úgyhogy gyermeknapi  virtuális"ajándékul" is ezeket küldtem neki (vissza) - ami tulajdonképpen nekem  ajándék tőle...

 

azt azért  - ugyancsak tőle idézve - mottónak szánva, - tulajdonképpen mindenkinek, emlékeztetőül előrebocsájtom! - hogy:

"...mindenki volt gyerek!
Csak van, aki elfelejtette.
te ne felejtsd el! " (1993. )

http://jugyu-gyakkonyvtar.klog.hu/2008/05/a-het-idezete-35/

                                          Turi Tímea: Gyermeknapi elmélkedés

Miért is vagyunk?
Hogy világot rontsunk, vagy megváltsuk őt?
Hogy romlott felnőttek legyünk?
Vagy hogy őseink álmait megvalósítsuk?
Vagy hogy legyünk azok, akik vagyunk?
És egyáltalán. Milyen nekünk?
Hátrányos, amikor a felnőtteké a világ.
És előnyös, amikor a miénk.
De mikor, kié a világ?
És a felnőttek szemében vagyunk egyáltalán?
És ha a mi világunk csak látszat,
és élnek bennünk elmúlt évszázadok,
akkor …

 

Miért is vagyunk?

(1995)

http://tutilapok.hu/gyermeknap/gyermeknapi-versek/?tol=15&leptetes=3&u=1

http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:Bd6WCpv1GJgJ:tutilapok.hu/gyermeknap/gyermeknapi-versek/%3Ftol%3D12%26leptetes%3D3%26u%3D1+turi+t%C3%ADmea+gyerek&cd=16&hl=hu&ct=clnk&gl=hu

http://archiv.nyugatijelen.com/2002/2002%20augusztus/aug.%2015%20csutortok/PDF/9.pdf

ezt tessék meghallgatni (érdemes:)! :

http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:yTa27Z3rXdUJ:www.asszem.hu/ofoe/hang_kig_2005_turi.php+ahogy+n%C3%A9ztem+a+rajzaimat&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu

 (madnem)"felnőtt" nyilatkozat:



http://www.u-szeged.hu/hirek/2005/tukor/valosag-nem-tema

néhány "felnőtt/gyerek"írás :




http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:XkXfbSauUeQJ:www.litera.hu/netnaplo/titkolhato-megoszthato+turi+timea+gyerek&cd=48&hl=hu&ct=clnk&gl=hu

http://www.u-szeged.hu/szegedi-egyetem/fokusz/oreg-arcu-gyerekek

http://www.u-szeged.hu/fokusz-100523/ta-vasz-zson-gas-gye-re?objectParentFolderId=12322

 


 

aliz2. :: 2010. máj. 30. 7:19 :: 4 komment 
Kategóriák: 
ünnepfotó :: Címkék: fotolanyomverszene

 

 

     

    XXI SZÁZADBAN A XX 2007

     

    XXI. században a XX.

    Van egy érdekes tévéműsor, fiatalok csinálják, a cime is a legfiatalabb század: XXI. A dokumentum jellegű, de reflektív műsorban viszont csupa múlt századbeli jelentős(nek vélt) esemény, személy...

    Tegnap a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról idéződött fel. Bennem is:

    70-es évek legeleje. A kor, amit idéz, a 60-as évek végének lázadó szabadsághangulata, és jellemző, hogy eredetileg egy már akkor aggastyánnak számító (de csak biológiai kora szerint annak) író: Déry Tibor alkotása. A könyv, kis papirkönyvecske meg kell hogy legyen valahol a többi közt.... A lemezt viszont, az írásból készült musicalt ( létrehozói: Presser-Adamis - tegnap ők is megszólaltak - elég jelentéktelenül és értéktelenül, mintha még mindig nem lennének tudatában annak, mit is hoztak létre akkoriban, mintha öntudatlan médiumai lettek volna a kornak, koruknak, korunknak) - nos a lemezt kölcsön adtam egy  énekszakos kolleganőmnek, mikor  egy évzáró ünnepség műsorába bevontam, gitáros férjével egyetemben (sőt még akkoriban kisiskolás- kiskórusos lányomat is:" ...Arra születtünk, hogy tiszta legyen még a szívünk,Játsszunk még tovább, játsszunk még tovább.")-a bakelit lemez nem került vissza hozzám, de pótoltam évekkel később egy kazettával. (Bár az nem az igazi.) Diákszinpadvezetőként anno, a keletkezés évében, frissiben még a bakelitlemezt vittem be a gyerekeknek... Nagy élmény volt.... Reveláció. Nekik is.

    Menni kéne, menni kéne... 

    De hova,

    Hegedűs Géza az egykori szereplő,  felidézi a mostani riportban egykori lelkes önmagukat,  a háttérben látszik is az eksztatikus karban éneklő-táncoló loboncos szőkesége...

    Hol van az is már?

    És azt mondja szomorúan a riport végén, miközben még hallatszik háttérzeneként: "Arra születtünk, hogy a Föld sebeit begyógyítsuk életünk során,..." :-  azóta nem vált jobbá a világ.... az ember.

    Nánánánáná....

    És, változatlanul:

                    Valaki mondja meg, milyen az élet,
    Valaki mondja meg, miért ilyen,
    Valaki mondja meg, miért szép az élet,
    Valaki mondja meg, miért nem,
    Valaki mondja meg, miért jó az ember,
    Valaki mondja meg, miért nem,
    Valaki mondja meg, miért lesz gonosszá,
    Valaki mondja meg, miért nem

    De legfőképp:

          Valaki mondja meg, a hosszú évek
    Miért tűnnek úgy, mint egy pillanat,
    Valaki mondja meg, mi az, hogy elmúlt,
    Valaki mondja meg, hol maradt.

     

     

     

    GYEREKNAPOK 2011

     

     

    12-13 évesen irta lyányom, (kis)kamaszként , a gyerek és felnőttkor határán érezve magát, kissé szomorkásan, hogy : "ma még gyerek vagyok / ma már felnőtt vagyok/ nélkülem telnek el/ majd a gyereknapok...."

    A városunkban mindig (most is) remek, forgatagos gyereknapi rendezvények voltak, amiken lelkesen vett részt mindig, s egyszercsak  előre átlátta, hogy abból  bizony ki kell majd maradnia hamarosan...

    de a jóslata mégsem vált be!, (csak mésképp nem...) ;az épp akkoriban (1997-ben) megjelent ...gyereknek lenni... c. verskötetéből, melyek még sokkal korábbiakat (óvodás, kisikoláskoriakat) tartalmaznak - azóta is,  minden gyereknapra, különböző gyereknapi versösszeállitásokban, mindig az ő nevére is bukkanok!

     most legutóbb ezekre:

    http://valtoznakazevszakok90575484.network.hu/club/valtoznakazevszakok90575484/forumtema/versek-gyermeknapra

    http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?n=koszegimarika&pid=99549&blog_cim=Mese,mese,meskete

    http://sysy-aranylsz.blogspot.com/2011/05/gyermeknapra-versek.html

    Juhász Gyula, Zelk Zoltán, Kányádi, Weöres, Szabó Lőrinc, Csorba Piroska, Tóth Árpád és közt... nem rossz hely...:)

     


     

    a gyereknapi verse úgy folytatódik:

    "...ma gyerek is vagyok/ ma felnőtt is vagyok/ mélység és magasság között/ ingadozok..."

    ez maradjon is, kétszer annyi évesen is, meg azután is így!

    boldog GYEREKnapot drága (immár teljesen felnőtt) lyányom!

    (és az összeállitóknak is, meg akik olvassák...)

    és egyáltalán, mindenkinek, akiknek bármi köze van az áldott GYEREK-séghez!

    -----

    a gyerekkor meg meg-megjelenik  mostani, "felnőtt" irásaiban is, most  épp az Ex Symposion "pizsama" számában  ("Pisis kislányfaust")... :

    http://krusovszky.wordpress.com/2011/05/22/ex-pizsama/

    a gyerekkor - múlhatatlan!!! kincsesbánya... szerencsére....

    Éljen!

     

    a 6. Návay könyv bemutatója

     ez már a 6. Návay könyv, 

     

     

    mi emlékére összehozott főleg Gilicze egykori levéltáros...

     

     

    ez az 1910-12ig irt politikai jegyzeteket tartalmazza, napló formában (nagyon kevés személyességgel!)

    (állítólag elég nehéz volt kisilabizálni az eredeti kézirást...ami fenmaradt a vagy 20  közül) , de épp ebben az időszakban volt országgyúlési alelnök is.. Návay -tehát jelentős...

    úgy tűnik , ő egy ma is példának tekinthető politikus volt, aki a szó nemes (ma már elveszett!)értelmében volt politiikus, és távol állt tőle minden napi torzsalkodás és banalitás...

    nagy kár, hogy elvették az életét a terroristák

    szinte egész -megmaradt - életét - lehet mondani - a köznek szentelte

    ***

    itt szoktak lenni (egyenesági leszármazottai nem - mert azok nem voltak) - de rokonai igen....

    egyikük elcsukló hangon beszélt...

     

    a könyv .. szerzője és a Návay rokonok

     

    SZEMÜNK HOMÁLYOSULÓ FÉNYE 2011

     

    "vigyázz rá, mint a szemed fényére!"

    nade hogy lehet vigyázni konkrétan a szemünk fényére?

    azt mondja a szemész, - miután megállapitja, a műszerével is, amit én panaszlok... (hogy valami nem tetszik nekem a szememmel), hogy valóban vannak homályok, homályos foltok, pöttyek a szemlencsémen, a szélein - hogy sehogy...

    azaz, majd fél év múlva újra megnézi... de megelőzni nem lehet(ett volna), ha van...

    dioptria nem kell magasabb, mint eddig (sőt), (még a legutolsó sort is el tudtam olvasni) de -"látom"- ez nem jelent semmit..., sőt!?

    lesz egy u.n. progressziv szemüvegem, amitől (felpróbálva már másét) - egyből élesebben láttam...

    ......

    mióta is nem csillognak a szemeim?

    pár évet már tanitottam, és jöttem le az órámról, léptem be a tanáriba, mikor idősebb magyartanár kolléganőm (aki pár éve még tanárom volt az irodalomszakkörben), odaszólt fanyarkás mosolyával, hogy "már nem csillog annyira  a szemed, mint eddig"... (érdekes, mig csillogott, mig olyan lelkesen jöttem le az óráimról... ezt nem jegyezte meg..., és mintha egy kis káröröm is lett volna a hangjában...)Én meg kissé megrémültem. (vannak folyamatok, amik - észrevétlenül lezajlanak - s elkerülhetetlenek...?!...de mitől???)

     

    .......

     

    (de legalább befelé jobban, tisztábban látnék!...)

     

     



     

     

    aliz2. :: 2011. máj. 28. 1:52 :: még nincsenek kommentek

     

    kulcsnapló

     május 25

    itthon rostokolok egész nap, ebédelni tudatosan nem mentem, aztán a befizetendő csekkjeim válogattam, és mikor menni akartam, a postára, kiderült, hogy nem tudok: nem találom a kulcscsomóm, hiába őrizte eddig egy fémangyal...

    tegnap koncert után, mikor nem találtam - az egyébként töltési helyére rakott! - mobilom, kirohantam, csak a kulccsal az utcára, hátha elszórtam..majd át- a szomszédba felhivni magam a szomszédasszony mobilján, persze meglett a (a heyén) , s már  a kezemben volt, mikor lányom hivott, s bementem beszélni vele

     - azóta nem tudom, hol van a kulcs!

    ebben a rumliban!

    egy csomó dolgot megtaláltam(nagyító, csattok, ollók, szemüveg) de a kulcs nincs meg

    nem szeretnék újakat csináltatni,de ez a szobafogság se megoldás

     

    május 26

    még mindig nincs meg

    nekiestem nagytakarítani

    porszívó, felmosás is

    de a kulcs sehol

    de legalább némi rend lett, lesz

     

    **

     

    meglett! 16,21-kor

    a diványom melletti kis puffon, a zsekendőcsomagom alól kandikált ki, az örző  kisangyal lába! (vagy szárnya?)

     

     

    (a pzs-t aztán pakoltam ki a nagy rohanásban, miután ledobtam a kulcsot a puffra) - logikus)

    végre kiszabadultam a rabságból

    (a rendrakást viszont folytatni kell)

    ÁLDOTT SZÉP PÜNKÖSDNEK GYÖNYÖRŰ IDEJE 2010

    ...mindent egészséggel látogató ege

    Hosszú úton járókat könnyebbítő szele,

    Te nyitod rózsákat meg illatozásra,

    Fákat is te öltöztetsz sokszínű ruhákba.

    Neked virágoznak bokrok....

    ...szép füvön...

    Ily jó időt érvén Isten kegyelméből, 

    Dicsérjük szent nevét fejenként jó szívből,
    Igyunk-lakjunk egymással vígan, szeretetből.

     

     



     

     

     



     

     

     

     



     

     



     

     (a fotók 2010. május 23-24-én, ebéd után készültek, - biciklizés közben - a (medréből kicsit már kijött) Maros partján, az árnyas erdőben, a töltésen ("felfelé a lejtőn") és Makó napsütötte  utcáin.)

     

     

    aliz2. :: 2010. máj. 25. 1:50 :: még nincsenek kommentek 
    Kategóriák: 
    ünnepfotó :: Címkék: fotókkolteszettermeszetunnepvers

     

    ÖRÖK GYEREKNAPOK 2008

     

     


     

     

    Ma még gyerek vagyok                                        Ma gyerek is vagyok

    Ma már felnőtt vagyok                                           Ma  felnőtt is vagyok

     

     

    Nélkülem telnek el majd                                         Mélység és magasság

    a gyereknapok.                                                      között ingadozok.

     

    A fenti képen lányom '99-ben, 14 évesen, "beöltözve" az általános iskola utolsó tanítási napjára (az u.n. "bolondnapra" ) - "gyereknek - a "kamaszversét", pár évvel előbb (s)írta, arra a gyereknapra, amit ugyancsak már "ballagás" nak, a gyereknapoktól való búcsúzásnak hitt...

     

    Most,  kb. évtizeddel később, 23 évesen, remélem érzi, hogy belül gyerekek marad(j)unk, hiszen az a belső gyermek a legértékesebb részünk!

    Remélem sikerül rávennem, hogy délután 5-re - felfüggesztve államvizsgára való készülését -  kimenjünk a tőlünk pár lépésnyire levő szabadtéri szinpadhoz, ahol Halász Judit(kortársam) , az örökkedvenc- énekel örökifjan örökgyerekeknek...

    aliz2. :: 2008. máj. 25. 14:42 :: még nincsenek kommentek :: Címkék: , idoiskolalanyomunnepekzene

     

     

     

     

    ITTHON IDEGENVEZETŐBEN 2011

     

     

    ma kifelé jövet a postáról, belém villant, hogy már hányszor is...! ... hogy a küszöbön ott a lépteim nyoma, hogy már benne van a küszöbben, bele van ivódva... hogy a haza azt jelenti , ahol otthon vagyok, ami már én vagyok..., ahol születtem (az orosz nyelv szerint pl. rogyina - a szülő  rogyitel ; születés - rozsdényie...)a haza mi vagyunk. ahol (itt)hon vagyunk, s már mi is beletartozunk. bizonyám. beleépülünk. (mint megannyi Kőműves Kelemenné)

    aztán ebéd közben összetalálkoztam valakivel, aki nem makói, illetve még nem járt Makón... kicsit körbejártuk a (bel)várost és megmutogattam neki ezt-azt az én városomból . És menetközben meglepődve tapasztaltam, hogy mimindent én, a bennszülött, nem vettem eddig észre a városomból azaz - ha a fenti okoskodást idehozom - magamból...- olyan ez, hogy sokszor mások jobban látnak bennünket, mint mi sajátmagunkat. ..."hogy BENNETEK lakik "(lakunk), az bizonyos...

    pl. fel se tűnt , hogy a Polgármesteri Hivatal előtt az aszfaltba vésve az áll, hogy "Asphalt RT"; le is fotóztam vendégemnek, mert az ő fényképezőgépébe nem fért bele...

     

    aztán továbbmentünk, a sarok felé, hogy a máladozásában is impozáns klasszicista épületnek megmutathassam a romantikusabb sarkát, az átjárást a másik szárnyba, a körteraszos, laposabb épületet kertjében a Hollósy Kornélia szoborral. 

     

     



     

    hogy micsoda sűrű vadonból kukucskál ki újabban a város jeles szinésznője... (szobra)!

      



     

    aztán a gimi(m!) kilincsét fogtam meg (hányszor is? korábban a 35 év alatt napmintnap...?) (vendégem meg is állitott, hogy lefotózzon, ahogy a nehéz kaput (még mindig ) nehezen nyitom ki.... (hányszor is, hány alakban , ugyanezt a kilincset, ifjan, középkorún és most... diákként, tanárként, nyugdijasként...hm...)



    a portás (bár új, engem ismert), így nem kellett magyarázkodnom, felmentünk az emeletekre, a félemeleten lányom (fotója) nézett ránk az "akikre büszkék vagyunk" tábláról, aztán az első emeleten én, ránk, több változatban is, megannyi tablóról, tanárként, osztályfőnökként,




     

    aztán a felsőbb emeleten anyu ... de nagyon-nagyon , már elérhetetlen magasságból...

     


     

     

     szemben meg az iskolamúzeum, aztán, jelzőcsöngetés lévén, gyorsan lejöttünk, nem akartam megvárni a gyerekáradatot, a portás, búcsúzóban készségesen megkérdezte, nem akarok-e valamelyik tanárral (volt kollegával beszélni), mondtam á, nem, (úgyse ismerhetek már talán senkit a mostani tanárok közül...), de aztán mégis bekukkantottam a nyitott tanáriajtón, és mindenkit ismertem! nem volt nehéz, mert nem csak kollégáim voltak, hanem, egykori tanitványaim is (kivéve a franciaországi Ricket) bemosolyogtam, kimosolyogtak...;


     

    mire leértünk az aulába, kezdtek szállingózni a gyerekek, jó volt látni, hogy biztonságosabbra és virágosabbra emelték az emeleti lelátót. Hogy nem aggódtam miatta évekkel ezelőtt , mikor lányom odajárt!?, úgy látszik egyre aggodalmasabb és félősebb lettem...),


     

    az udvar is tetszett, közepében a kert, amit épp locsoltak..., előtérben a biciklik

     


     

    csak az épület előtt szomorodtam el, a Szépség koldusa reliefen, amire még nemrégiben, a költő születésnapján friss , fehér szegfűket tettünk, most egy ormótlan piszkos, fehér autó parkolt... minden jóérzéstől- és szépérzéktől mentesen...

     


     

    az épülő fürdőt mikor fotóztam, kiderült, hogy vendégem már megtette,

     

     


     

    viszont mást fedezett fel, örömmel, a sarkon, egy Kugler nevű (számomra új) cukrászdát, ahol igaz, nem árultak kuglert, igy nem tudtunk venni, 5 forintért pláne nem... de hát a kis József Attilának is csak vágya volt.., hogy kuglert vehessen...(de szeretnék gazdag lenni... s öt forintért kuglert venni...)

    miközben kritikusan azt hallom, hogy a Makovetz épületek egyformák, (láttunk belőle buszpályaudvart, a Sportcsarnokot, a gimifelújítást, az épülő fürdőt) feltétlenül el akartam dicsekedni, cáfolatul is a (székesegyházszerű) Hagymaházzal, meg az előtte levő térrel (A Múzsák kertjével), ahol még a kövezet és a levélárnyak is művészinek mutatkoztak a gépem kijelzőjén:

     


     

     és az épületben a berendezés, még a székek is, a pódiumteremben, a Kocsisféle ominózus Lakodalom festmény előtt...

     


     

     Az "öcsike" szobor vendégemnek tűnt föl, én már nagyon megszoktam, és arra vadásznék, hogy épp egy igazi kisgyerek üljön rajta, mint "szokás"... hogy igy két gyereket fotózhassak legalább: egy szobrot, meg egy igazit... de most én is kedvet kaptam:

     


     

    ugyanígy a már többször lefotózott Tóth Valéria szobor újrafotózására is a könyvtár rejtett belsőkertjében..

     


     

     

    . aliz2. :: 2011. máj. 24. 19:34 :: 7 komment 
    Kategóriák: fotó :: Címkék: fotokgimnaziumkonyvtarMAKÓszobor

     

     

     

     

    ÖRÖK SZOMJÚSÁG 2011

    az újjáépitett, sétálóutcává lett Gutenberg utcában egyszer csak ez a látvány tárult elém;

     

     

     egy pillanatra azt hittem, "igazi" a kisfiú... ( és a kút...)

    pedig "csak" egy szobor...

     

     



     

     

    igaz , iskola előtt van

     

     

     

     

    de melyik diák hord manapság a hóna alatt fejesvonalzót?

     és ebből a kútból víz se folyt....

     

     

    szegény "szoborgyerek"!... örökké, olthatlan szomjúsággal hajol fölé?

     

     

    süti beállítások módosítása
    Mobil