biciklin a ködben épphogy berobogtam a zsinagógába, a hagymaházi koncert közepéről,a kapuban Zs mondta Már csak rám vártak. De hogy mennyien is voltunk! Nem akartam hinni a szememnek, hihetetlen. S jó érzés. 

Közelebbről megnézve magunkat  látom, csak négy és felen vagyunk zsidók, (rabbival, zongorakisérővel együtt is 7 és felen kb) de annál jobb! Éljen a barátság s mint már kezdtem a "keresztény" koncerttel : az okumenia ! egyébként itt van a görög katolikus pap is. aki később behatóan érdeklődik a chanuka történetéről)

oldalra ülök, hogy lássak mindent...és mindenkit

hallom a nevem , K Attila szegedi rabbi szájából, hogy majd gyertyát akar gyújtatni velem hiszen hanuka van, vagy mi a szösz

tiltakozom, reszket a kezem, de mintha nem akarná meghallani

és hiv is, a 3. gyertya az enyém, nem számit a reszketés, kicsit segit is, mert nem akar meggyulladni rendesen a lekonyuló kanóc...

de jó érzés is volt, 80. évem re hanukagyertyát gyújani egy zsinagógában... megértem

(emlékszem gimistaként a moaj zurt hegedültem, de akkor már nem volt meg a zsinagógánk, az egykori zsidóiskola helyén zsúfolódtunk..) ez egyébként az ortodox- nem a miénk (volt)

az áldások, meg a szokásos mese után átvonulunk egy kisebb terembe, 

ahol némi hősugárzó is van, és fánkozunk és forralt borozunk. 

és megbeszéljük a jövöt (a 80 éves holokausztévfordulót is- nem lehet, nem szabad elfelejteni, de nem is kéne ennyit rágódni rajta)

élünk...(még)

s a képeken,  mik sutyiban készültek , jócskán rólam is, ugy látszik mosolygok, Örülök (ennek) kicsit tyagosan is....(vagy a forralt bor miatt?)

égnek a hanukagyertyák!!!! 

Örüljünk is...