VALÓSÁG

2008. jan. 24.

megyek vissza a postára, utánvéttel érkezett könyvemért, amit a bölcs lubavicsi rebbe tanításaiból merített ihletre írták Tartalmas élet címen,(bár eredetileg a Valóság címet szánták neki, annyira a realitásról szól!) részleteiben már olvastam (az Egység c. folyóiratban) , az élet minden szakaszában, aspektusában eligazító többmint szövegek - mintha maga a valóság szólna valóban belőlük - közben az út szélén hallom két gyerek párbeszédét, töltelékszavak nélkül (tehát nem teljesen naturálisan) idézem:- elegem van ebből az egész emberi társadalomból! - így az egyik keserű, kapucnis, dühöngő fiatal, - keress másikat - így a másik, higgadtabb.... Vajon hogy és hol gondolta?( A Marson?)

valahogy mintha már nem is lenne elérendő célja az embereknek a harmónia. Mintha - minden mérce híján - bele is feledkeznének a "rosszba", a bajba , a diszharmóniába...,észre sem véve, hogy mégis csak némelyest mi (is) alakíthatnánk sorsunkat ilyenre vagy olyanra... és hogy az a bizonyos (bár a fiúcska által megvetéssel kiejtett) emberi társadalom, mégis csak belőlünk is áll össze, mi is részesei (de miért is nem alkotó-alakító részesei?!) vagyunk azaz lennénk! (vö. " s ezt az emberiséget -hisz ember vagy - ne vesd meg!")

hogy odaadnám neki elolvasásra ezt az - azóta már átvett- szép és "tartalmas" könyvet!

(bár kétlem, hogy elolvasná. , pedig a fülszövegben most épp ezt olvasom: "A Tartalmas élet ráébreszti az olvasót arra, hogy minden egyes ember nélkülözhetetlen, és hogy mindnyájan egyedülálló és letörölhetetlen nyomot hagyhatunk közös jövőnkön, és ezt mindnyájunknak meg is kell tennie." )

Most viszont mindenkinek - aki olvas- ajánlanám e nagyszerű könyvet: A tartalmas élet egy spirituális úti térkép az élethez - zsidók és nem zsidók számára egyaránt...(...).A rebbe egy félreérthetetlenül egyetemes tanítást adott át és testesített meg, a termékeny és erényes életre valamint az egész világban való összhang megteremtésére buzdítva az emberiséget.

Az olvasó megtanulhatja, hogyan hidalható át a felgyorsult technikai fejlődés és a megromlott erkölcsiség valamint az eddig soha nem látott, világméretű egységesedés és a példátlan személyes diszharmónia közötti paradox ellentét.

Én mindjárt neki is kezdek!...