ezen az előadáson is ottragadtam, mert annyira érdekes volt, és mindig van valami, ami arra emlékeztet az általam hidegen hagyott  történelemben is, hogy a történelem mi (is vagy egy ismerőseink)vagyunk - valahol...

mégha az apátfalvi, Makó környéki  1919-es lázadás áldozataiban is,,,

M Attila (régi tanitvány, diákszinpadosm bár azóta még nagyobbra nőtt...volt az előadó, F. Géza muzeológus kérdezte két digitális könyvéről is (bár szép bevezetőt tartott, (mit A. is szivesend hallgatott volna tovább is)a későbbiekben nemigen volt szükség rá A-ból csak úgy ömlött a szó, rengeteg tudásanyag fölényes birtokában

két könyvéről beszélt amikről kiderült hogy hagyományos értelemben nem is azok, bár mindenük megvan ami egy könyv ismérve, csak épp nem lehet kézbe venni, dedikálni (lányom szerint archiválni sem)

de A, ezt a jövő demokratikus útjának látja, hiszen igy mindenki számára s ingyen is  elérhető

a Clio intézet oldalán...

az apátfalvi eseményekről már régebben irt, de most erről is szó esett, s én rögtön felkaptam a fejem egy ismerős vezetéknévre   Lichter,,, (régi makói ismerősok neve.....), ő volt a lázadás egyetlen zsidó áldozata, bár közvetve, szivrohamban húnyt el, az izgalmak következtében....

egyébként ha már itt tartunk...

sajnos tagadhatatlan, hogy az antiszemitizmus mindig megtalálható az események mélyén...(mégha a történetirás nem is ismeri el) - pl a kereskedők ellen fordulásban : elsősorban a zsidó kézben levő boltokat fosztották ki!