a holokauszt 80 Makó nyitóbeszélgetésén egy epizód végképp kiakasztott (hozzácsapódó lépcsőházi gondolataimtól nem is nagyon hagyott aludni)
Az előadó Tari örült a kb 50 főnyi hallgatóságnak (szerintem többen is lehettünk).de különösen a mintegy 11 fiatalnak, akiket szerintem kirendelt a tanárnőjük, aki ott ült élükön, min kiderült a turisztikai csoport vezetőjeként a Keriből...
na jó.. Tari barátunk, nem hagyta annyiban, és provokálta őket, hogy szólaljanak meg, mi hozta őket ide stb
hosszas csönd után a vezetőjük, a "tanárnő" aki amúgy idegenvezető, válaszolt(egyébként anyukáját a gimiben Kazinczy kiejtési versenyre készitettem elő, anno)
nagynehezen megszólalt a mellette ülő fiúcska is , ő bosszantott különösen fel, valamit arról hebegett, hogy csak sztereotipiáik vannak a témáról és semmi személyes, ami közelebb hozná hozzájuk ...
a szinpadról megköszönték az öszinteséget. -
a szó persze belémrekedt, meg sok más is
amitől nem tudtam aludni
hát ha valami SZEMÉLYES kéne, tessék, most elmondom
az iskola aminek padjait nyűvik ezek a gyerekek- pont 100 éve, egy ZSIDÓ ember révén létezik, aki 1923-ban a városi kereskedelmi kamara elnöke volt, és a lábát lejárta, hogy tanulókat toborozzon a minisztériumtól kikönyörgött leendő alapitandó iskolába. Ő véletlen az én nagyapám volt. Löwinger Miksa,..
az is megfordult a fejemben, hogy felajánlkoznék egy (tan)órára elbeszélgetni velük, úgy is mint "zsidó", mint holokauszttúlélő )még élő , akinek apját viszont megölték a bori munkaszolgálatban, mint Radnótit...(róla tán hallottak!) (elmesélném a történetem, ami könyvben is olvasható ("Egy hasznavehetetlen kisgyerek a lágerban") esetleg részleteket olvashatnék föl belőle.. sőt a kérdéseiknek is kitenném magam...
csak hogy legyen valami SZEMÉLYES élményük is....a sztereotipiákon túl