fortyog egy vulkán, és porhamuval boritja be Európa légkörét. A mi égboltunkat is. Az égen nincsenek határok, és mi is Európához tartoznánk. (ilyenkor biztos!) Leálltak a repülőgépek, mert a hajtóművekre biztos veszélyes a vulkán kibocsátotta por. Hogy az egészségre mennyire s hogy egyáltalán-e, s majd mikor - ezt még nem tudják... A WHO óva int, a magyar szakértő - mint általában - bagatellizál és megnyugtat. Semmi óvintézkedésre nincs szükség... már felhígult, mielőtt földet érne , el fogja hagyni az országot a kedvező széljárással stb... (miért van nekem dejavue érzésem, vagy 25 évre visszamenően?) És mi irritálja a torkom? (biztos a bebeszélés...)
A vulkán meg csak fortyog. És én is. (mint fent, úgy lent)...
És közben -mint mások - fotózom a látványt. Azt mondják, rendkivül szép ilyenkor a napnyugta.Kicsit későn mehettem ki fotózni, mire kiértem a töltésoldalba, már csak egy lilás csik maradt a Nap ból, a szürkeólom(por?)felhővel eltakarva. Afféle hamubasült Nap lett belőle
aztán a Maros fölött már csak a gyanusan sötét fellegek
és visszafelé ugyanott....
a töltésnél , a hidfőnél": És csak fortyogunk...
aliz2. :: 2010. ápr. 18. 23:34 :: 7 komment
Kategóriák: fotó :: Címkék: elmelkedes, fotók, MAKÓ, termeszet
