ezen az eseményem lett előásva ez a drágakőnek tűnő rubin azaz "Rubin" könyv - a múltból... a regény 83-as, de ráhajaz egy még régebbire
a Csirkejátékokra, ami 63-tól datálódik. A beszélgetés úgy kezdődött , hogy az "4 fiatal kritikus" egyike kijelentette, hogy annyira közelérezte magához a művet illetve a szerzőt, olvasása közben, mintha a kortársunk lenne. Rubin Szilárd '27-ben született - a kritikus '85-ben - a könyvvel egy évben.)- mire másikuk megjegyezte (ő 86-os születésű) - hogy ő viszont úgy érzi, mintha ő lenne kortársa a szerzőnek- tehát mintha visszavitte volna a saját idejébe, ahol otthonosan érzi magát... s mintha a szerző is valami rokonféléje lenne... nekem ez a megközelités tetszik igazán, ami egyébként számomra nem is lenne akkora probléma - majdnem eleve adott, bár én is "csak" 43-as vagyok, mindenesetre a kor, - akár a 60-as , akár a 80-as évek, - még nagyon elevenen él bennem - s belelapozva a könyvbe egyszeriben ott is találhattam magam. A könyv korában és egyben a magaméban:) El fogom olvasni. Maga a beszélgetés is annyira inspirativ és érdeklődést, figyelmet felkeltő és sokaspektusú volt. Hogy nem akarom kihagyni . Ha már a véletlen (vagy a lipcsei német nyelvű könyvsikere?) úgy akarta, hogy újra felfedezhesse a magyar irodalom. Akkor olvassuk is! A könyv arravaló. Meg arra, hogy beszélgessenek róla. Okosan , lelkesen, vitatkozva, izlelgetve, belelapozva, kedvet csinálva; így:
A beszélgetés (további) visszhangjai:
http://www.kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=298432&ctag=articlelist&iid=1
http://www.litera.hu/hirek/egy-ujrafelfedezes-tortenet-ujabb-allomasa
aliz2. :: 2010. márc. 19. 21:43 :: még nincsenek kommentek
Kategóriák: irodalom :: Címkék: fotók, irodalom, konyv
