minden évben van ilyen:  karácsony közeledtével kapunk Makó város Polgármesteri Hivatalától egy hosszúkás borítékot, benne egy piros színű meghívót hagymaházi karácsonyi ünnepségre, mi, "szépkorú" (mostanában ez az eufemizmusa errefelé az "öreg"-nek) egykori  - közvetlen- vagy intézményi…

   unokám mosolyog álmában... nézegetem itthon a képeket, és felidézem a nem rögzitetteket is, hozzá... ezt a mosolyos alvó  felvételt úgy "vadásztam", már vagy negyedszerre mosolyodott el álmában az unokám, amikor sikerült lencsevégre kapnom... észrevétlen…  biztos szépet álmodott...…

    múlt 8 és fél      kiélesedtek múltam alakjai látom őket táncolni nevetni, fogat húzni,  festeni, tanitani,  beszélni,  élni   pedig mára halott mind mint a 8 és fél fináléban kézenfogva az élőkkel akár a cirkuszban menet indul   s eltűnnek (eltűnÜNK) a…

  A FOTOGRAFUS MAGÁNYOSSÁGA hogy ez az Andre Kertesz milyen magányos  lehetett! legalább is a képei tanúsága szerint. egész le is hangolt, pedig már eleve le is hangolódtam, s felhangolódni mentem el a Nemzeti Muzeum retrospektiv kiállitására... a nagyvárosi magány kliséje persze nála nagyon…

    Nagyon érdekes fejezetet olvastam Stanislav Grof  transzperszonális pszichológus könyvében Spiritualitás és vallás címen.  És  pont ezekről a dolgokról beszéltünk épp a napokban... Csak én nem tudtam ilyen remekül elmondani a lényegét, hogy miért is vonzódok a zsidóságon belül is a…

    a számítógépem annyira lelassult, hogy bekapcsolás után hosszú percek telnek el, míg működőképes lesz, hogy aztán bármikor újra "leállhasson" hosszú percekre. csak oldalt a gépen a pirosló lámpa mutatja, meddig... hogy kihasználjam ezeket a "holtidőket", a modem elé rakok mindig egy könyvet,…

          mint mikor majd' belefúltam  a Balatonba gyerek voltam még csak tizennégy   s lepergett  előttem addigi alig-életem.. "ennyi volt az egész?!" kérdeztem   nem engedem,,, s elkezdtem úszni összeszedett erőmmel tempózva kifele nem törődve azzal hogy mély s…

   hóesésbe értem haza Budapestről tegnap este, és ma reggelre igazi fehérbundás havas táj várt az ablak mögött, mikor felhúztam a redőnyt. a szomszéd néni söprögette le a kukáról a havat, épp lecsukta a fedelét, amikor arra közelitett egy guberáló, váltott pár szót vele, majd ő némi tétova…

   belementünk az igazi télbe s  az ünnepiségbe is... pont Chanuka első napjára esett le az első hó (ahogy feltételesen "megjósoltam" - ha már fényünnep, ahhoz így dukál, ha már menora híján gyertyákat nem is gyújtok (naponta 1-gyel többet, 8 napon át...) a hideg viszont túl erősnek tűnik, talán…

  itt szoktam írni a blogbejegyzéseimet, illetve itt skypelok lyányommal, aki most az én megszokott helyemen ül! és szkypolás nélkül is tuduNk beszélgetni:) (bár most ő skypeol itt, többnyire, a férjével)     de aztán előkerült a kis laptopja is, én visszaültem a helyemre, és   -viccből-…