a zene világnapján (végre) (két év szünet után) igazi élő hangverseny - a Hagymaházban , méghozzá a kiváló Purcell kórus és Orfeo zenekartól, Vashegyi György vezényletével

kissé megriadtam a zsúfolt, teltháztól,,, elő is vettem ijedtemben a maszkom, de a zene varázslata felejtetett mindent...megérte még a kockázat is

igazi "Mennyei" zenei volt, fantasztikus (össz) hangzás...tényleg fellegekbe repitett, ringatott...

döbbenetes részletek is hangzottak el, pl M.,Haydn műve közepén egy csodálatos lirai cselló szólam ...mintha korát megelőzte volna, romantikus, ellágyuló érzelmeivel...

(nem sokkal utána hallhattam a Bartók rádió közvetitésében ( a Müpából) ugyanezt a koncertet, s ott idézték épp e gordonka művészt, aki úgy nyilatkozott, hogy igazi, transzcendens élménye volt... hát bizony át is jött!)

volt egy kis u.n szeretetvendéglés is a végén, ugyancsak zsúfoltam, de azért megittam egy kis édes pezsgőt (ilyen ünnepi pillanatok után dukál) meg ettem 3 pogácsát (nehogy megártson), és a kávéház felé kimenekültem - kiderült hogy  a zenészek ott "mulatnak", ott botlottam bele karnagyukba, muszáj volt neki csak egy szót mondani, azt hogy mennyei volt... megköszönte, szabadkozva mondtam én köszönöm, és valóban....