ebéd után lebiciklizek a Marosra 

a kávét majd ott iszom meg...

csakhogy minden megváltozott a büfében...

ami amúgy majdnem üres

egy egész fiatal lány-gyerek jön a pulthoz, immel-ámmal

elképedve kérdem, hány éves vagy?

16-ot mond, de maximum 15 lehet

van mellette egy másik is, az tán maximum 18...

ti diákmunkán vagytok, nincs itt felnőtt?..de igen,  intenek ki az egyetlen vendéges asztalnál álló dobozzal felszerelt nőre, aki hátra se néz..pletykálhat...na mindegy

tudsz kávét csinálni? - kérdem a kicsitől

persze, tud, fogadkozik...

igy is lesz

hanem valami papirpohárba adja, fapálcikával

cukrot is nekem kell szerezni

azért tűrhető a kávé , bár persze papirizű, a pohártól

itt minden megváltozott!

bedobom a szeméttartóba az üres poharat, és lemegyek a partra, majd keresek valami árnyékot...

nincs kedvem itt ücsörögni - pedig régen volt...