de rég volt! 

mármint a film, a hasonló című dallal, gimistákról szólt, én meg épphogy elvégeztem addigra a gimit, és egyetemistaként máris nosztalgiával néztem a filmet (a múltamat), valamelyik vizsgám után jutalomképpen...

csak azért jutott most eszembe, mert most is "esős vasárnap délután" van, a lányom túl az egyetemi államvizsgáin is, már a PHD azaz doktori iskolai felvételijére készül,

és épp vacsorát kért, s míg kimentem a konyhába, felrakni a vizet a keménytojáshoz, eszembejutott, hogy: hoppá! igaz, hogy esős délután van, de nem is vasárnap! csak a hangulatom olyan esős vasárnap délutános... hiába rég volt az igazi, az eredeti: vagy fél évszázada, nem csoda hogy napot téveszt a memóriám; de a hangulat, az atmoszféra bennem él, frissen.

 Azért is talán, mert épp filmkorabeli  fényképeimet digitalizáltam,  korabeli naplómhoz, ahol ugyanaz a kor, ugyanaz a diáklét, diáklány néz szembe. Csak nem Halász Jutka, Béres Ilona, Polonyi Gyöngyi, Tordai Teri neveit viseli .- hanem az enyémét. Aki voltam. Ők se azok már, akik a filmvásznon, de nekem mindig flashback-ként ez a diákfilmjük villan fel, az emlékezetem vetítővásznán, akármikor s akármilyen merőn más szerepben látom őket...  az köt össze velük, az a régi film, az az esős vasárnap délután, s úgy látszik még szombat délután is.