múlt évi családfa kutatásaim közepette kiderült, ez is:

öseim közt igazi márciusi hősök és mártirok vannak....

...

ükapám rabbi Zwi Hirsch Bak (az első szegedi rabbi) testvérének Sárának unokája

HERMANN JELLINEK, képviselő  született: 1822 JANUÁR 22 . 1848 november 23-án, 26 éves korában,  a magyar szabadságharcban való részvétel miatt kivégezték, legismertebb munkája: Uriel Acosta

Tiszt, iró, újságiró.....és forradalmár!! Önállóan tanult Prágában, Kanttal, Schellinggel  foglalkozik, itt még rabbi akar lenni, de később minden vallást elutasit.... Lipcsében (Adolfhoz rabbi bátyjához megy oda,   ott nyelvre tanitotta) doktortust szerzett. Leibnitzcel ellentétes filozófiai nézetei voltak, (200. születésnapjára  tartott előadásban) ezzel vonta magára a figyelmet...Lipcséből, (hol tanult a filozófia mellett zsidó, protestáns és katolikus teológiát, közgazdaságtant, jogot, nyelveket és irodalmat, valamint a természettudományokat is)  politikai nézetei (agressziv beszédei és irásai ) miatt kiűzték. Berlinbe költözött, ott folytatta radikális politikai útját (szoros  volt kapcsolata Bruno Bauerrel)  . Politikai okokból Berlinből is kitoloncolták, cikkei radikalizmusa miatt   Bécsbe ment. 1847- ben. Itt mint újságiró hevesen radikális cikkeket irt a Habsburg rezsim  ellen, előbb az Algemeine Oesterreichische Zeitungban . majd később a Der Radikale c.lapban, mit együtt szerkesztettek Julius Becherrel. Az 1848-as bécsi forradalom kudarcakor és a katonai törvény kihirdetésekor barátai tanácsolták, hogy meneküljön, de ő maradt , és november 9-én letartóztatták, majd november 23-án ,  ,kivégezték

 

 

elszántan kiméletlenül harcolt utolsó lehelletéig az irott szó fegyverével

 

Művei közül legismertebb az Uriel Acostas (1847) érdekes, hogy egy olyan emberről szól aki kiábrándulva a katolicizmusból,  épp a zsidó vallást vette fel)

 

(Mikor fivére Adolf Jellinek a mexikói Maximilian császárról , az osztrák császár fiatalabb testvéréről irt, akit polgári törvény szerint lőttek le ,  világosan utalt saját testvérére, akit egy katonai bíróság kivégzett, majd felszólított a halálbüntetés eltörlésére, a politikai cselekedetekre és az igazságszolgáltatási folyamat reformjára. )

 

----

 

testvére: MÓR JELLINEK  közgazdász -

 

ő is (mint Hermann) részt vett a 48-as osztrák forradalmi mozgalmakban, tevékenyen, és ezek előmozdítására  szabadelvű , liberális lapot szerkesztett Brünnben, majd Krembósben.

-------

Másfelől Bak Hirsch bátyjának (Pineasnak) unokája:

SOLOMON MARKUS SCHILLER-SZINESSY RABBI ÉS TUDÓS (Cambridgeben)

1820 DECEMBER 23-ÁN SZÜLETETT, Budapesten (Óbudán) régi rabbicsalád ivadéka, (apai ágon is!) dajjan és a rabbitanács  tagja apja, ő már 10 éves korában kívülről tudta az Ótestamentumot, tanult Nyitrán, GolezTerikanban, és a pesti egyetemen (1840-44)

1890 március 11-én halt meg Cambridgeben

filozófia és matematika  (bölcseleti) doktorként végzett a Jénai egyetemen, majd rabbinak nevezték ki, ezt követően kinevezték a magyarországi Eperies Lutheránus Kollegium adjunktusává (1945-48 hitszónok itt és a héber nyelv tanára)

A szabadságeszmék lelkes terjesztője, héber lapokban megjelent versei közt a Szózat héber forditását is közölte.

az 1848-as nagy forradalom  alatt támogatta a forradalmárokat a magyarok és osztrákok közti háborúban, honvédeket toborzott, bejárván az országot , mindenütt szónoklatokat tartott, majd beállt maga is katonának, honvédszázados, utász, és ő  hajtotta végre Török tábornok parancsát.. a szegedi hidat felszedette 1849-ben, hogy ezzel megállítsa  az osztrákok előrehaladását. megsebesült, Haynau hadifogságába került, elítélték, erődbe zárták, honnan a tervezett kivégzése előtti éjszakán sikerült elmenekülnie Triszetbe, áthaladt  Irországon, Corcba landolt, majd  Dublinbe került, ahol gyülekezeti meghívásra prédikált, ezután Londonba ment, majd 1850.ben Manchesterbe, itt reformgyülekezetben is szónokolt (Régi Héber Gyülekezet) vezetője...

Manchesteri poziciójáról 1863-ban lemondott ,  Cambridgbe ment, hivták, a héber kéziratok rendezésére,  s vállalta, hogy megvizsgálja a héber kéziratokat az egyetemi könyvtárban, és katalógust csinált belőlük , a    cambridgi egyetem könyvtárnoka lett, de 1866-ban kinevezték a talmud és rabbinikus irodalom első tanárának is, s ezt az állását haláláig megtartotta.

A könyvtárban  végzett munkájának gyümölcse a Cambridge-i Egyetemi Könyvtárban megőrzött héber kéziratok katalógusa,. :

 

Már 1866 óta kinevezett tudora (magántanára) volt a talmudnak és a rabbinikus irodalomnak, amelynek előadójává is kinevezték, 1878. az egyetem a Master of Arts (MA)címmel tüntette ki

 Ő volt az első zsidó Oxfordban vagy Cambridge-ben, akit felvettek a választói jegyzékbe ...

 

**

IGNOTUS SALAMON LEGENDÁJÁRÓL

"Mikor Ignotus Eperjesen diákoskodik, még ismeri Holländer Leó rabbit, aki 48-ban a komáromi vár lőintendánsa volt honvéd-őrnagyi rangban és hallja a suttogó legendát Schiller-Szinessy Salamonról, Holländer elődjéről, aki 48-ban utásznak állt, aki a szegedi hídnál megakadályozta az osztrák sereg átkelését s aki legendás körülmények közt, sebesülten szökött meg az osztrák börtönből s mint a cambridge-i egyetemnek magántanára akkortájt dolgozott a világhírű cambridge-i héber kézirat-katalóguson. "

.(Bóka László)

 

 

Reményi Gyenes István Érdekességek zsidó származású nevezetes magyarokról Kapu, 1991. nov:

-" Schiller Szinessy Salamon rabbi országszerte zsidó honvédeket toborzott. Maga is beállt utász közkatonának. Hőstettei után sebesülten fogságba került, kivégzése elől megszökött. Angliában Cambridge-ben professzor; az Encyclopedia Britannica munkatársa. - "

 

 

1856-ban.־ a .“Szózat״ megjelenik a !לעולמים היה הוננאויא ארץ בן | אבותיך אדן ברית בבריתך, נאמן הימים. קיו לעת ותכסך חיתך | חובקתיך היא קברך, תהיה היא Fordítója Schiller-Szinessy S., az óbudai dajan fia, eperjesi rabbi és theologiai tanár, kit a szabadságharc után halálra kerestek, de ö megmenekül és mint a cambridgei egyetem tanára szerez dicsőséget és segítséget a magyar nemzetnek.

(Dr Fürst Aladár) (Magyar irók a bécsi sajtóban 1930 )

a DUT 50 éves törtéNete  MZSSZ 1909

"..most már az orgonától kísért templomi énekkar énekelte a »Szózatot« a gyászünnepély befejezése gyanánt. A Szózat קול קרא czímű fordítását a legsötétebb Bach-korszakban közölte 1856-ban Stern M. E. Wienben a »Kochbe Jiczchak« XXI. füzetének 64—66. oldalain; fordította Schiller-Szinessy S. M. volt eperjesi rabbi, aki 1849-ben emigrálni kénytelenülvén, Cambridgeban halt meg, mint ottani egyetemi tanár, 1890 március 11-én. A közönség — keresztyének és zsidók — a templomból távoztukkor benn és az utcán nemcsak a hazát éljenezték, hanem ismételten és legtöbbször azt kiabálták, hogy »Éljen az  egyesülés!"

 

***

 

ÉS VÉGEZETÚL MEGEMELITEM APAI NAGYAPÁMAT : Dr GONDA JÍENŐ ügyvédet, aki talán nem véletlen a MÁRCIUS  nevű szabadköműves társaságnak volt főtitkára (ő vette fel soraik közé Kosztolányit(1915-ben)

 

a páholy neve nem véletlen ... eredetileg Március 15 - és ez rávilágít a tagok 48-as hagyományaira, kultuszára 

köztudott az is, vagy az kellene, hogy legyen, hogy magukat magyarnak valló zsidók, milyen nagy számban és lelkesedéssel vettek részt a a 48-as forradalomban (ismeretes Haynau megjegyzése, hogy nélkülük nem is lehetett volna végbe vinni a forradalmat úgy, ahogy..)

(Kosztolányi családjában ismeretes a 48-as hagyományok őrzése...)

Büszke vagyok arra, hogy amellett hogy végül is a nagyapám vetette fel Kosztolányi-t a Március páholyba ill. javasolta felvételét...

amit sejtettem is, hogy a nagyapámnak nem csak az "ősmagyar" bajsza, hanem a gondolkodása is mennyire gyökerezhetett a magyar forradalmi hagyományokban lépten- nyomon bebizonyosodik , (a demokráciáért harcolt, a Belvárosi Szabadelvű Demokrata  Kör igazgatósági tagjaként is, demokratikus szabad és titkos,  általános választójogért,   részt vett a Radikális Polgári Párt szervezésében is  - már korábban -  (később ügyésze) -korabeli lapokban nemrégiben bukkantam ezek nyomára))

hogy csalódnia kellhetett  később ... szinte törvényszerű

de hogy ezeknek a (szabadság) eszméknek hive maradhatott , amik a páholy jelszavai is voltak

GONDOLATSZABADSÁG! SAJTÓSZABADSÁG! VILÁGSZABADSÁG!

abban egészen  biztos vagyok,

magam vagyok a garancia rá mert tovább is örökithette...

 

s remélem, és úgy tűnik,  én is tovább lányomnak, s ő a fiának... és igy tovább...

mert bármilyen nehézségekbe is ütközik minduntalan bármiféle szabad gondolat, csak igy érdemes, csak igy lehet...

szabadon és nem bezárkózva. (Petőfi is a világszabadságért küzdött, élt És halt,)