egy ismerősöm küldte msn-be:
Gratulálok!Grecsó mesél az unokáról, sokat és jó!t Valóban nem semmi kisemberke lehet
(Persze Timit is emliti:)
utána néztem a filmnek, valóban a 2 3,4 perctől másról sincs szó, mint unokámról, aki jobb hiján s kényszerből home officeban dolgozó föszerkesztőanyjának segédkezett az iró legújabb s ezúttal gyermekverskötet szerző ifjú apának, mint célközönség is, de Vince nem tréfált, nem játszott , nagyon komolyan vette a feladatát, birált és javitási kiegészitési módozatokat ajánlott (azt én is észrevettem már, hogy nem enged a 48-ból és nagyon preciz meg következetes...)
most elhangzott, hogy nagyon OKOS is. igen, az is :)
"... érdekes módon volt egy segédszerkesztő... a Turi Timi az én szerkesztőm mindig. Nekem a Verában is rengeteget segitett, és a Verában is nagyon sokat jelentett, hogy ő nem csak remek szerkesztő, de édesanya is. És ennek a szempontjai akkor is előkerültek, és nagyon, olyan dologban győzött meg, amikor azt mondta, hogy ne haragudj, ezt édesanyaként én most letenném, ez nem létezik. És ez akkor olyan hatásos volt, tehát felülbirált, És őneki a Vince fia hét éves volt, amikor ezt a kötetet leadtam, és hát neki meg nyilván otthonról kellett dolgozni szegénynek, ami hát maga a "gyönyör"...ez az otthoni munka (...) s ő meg azt birta kitalálni, hogy "na akkor jó, gyere, te leszel a lektor-segédszerkesztő. "Nagyon okos srácról van szó, a Vári Vince nekiállt segédszerkeszteni, és ő remek ötleteket mondott, és mindenféléket javasolt, engem meglepett, hogy milyen konzervatív dolgokat. És kiderült, a Timi mondta nekem, hogy a gyerekek nagyon konzervativak. Pl volt egy Évsoroló cimű vers benne, az első vers, és nem minden hónapnál volt ott a hónap neve, mert ugye hát nehéz volt, nem jött ki a rimben, meg még mit tudom én. S teljesen kivolt a Vince : "na de hát ez melyik hónap?" S akkor mondom neki: Vince - mert ugye konzultáltunk, ha már segédszerkesztő -, hát látod, hogy előtte április van, utána meg június, hát akkor melyik? Akkor se! Nincs ott! És igaza volt,. Na jó, akkor beletettük, akkor át kellett irni az egészet. - Akkor de a vége nincs előkészitve! - közölte velem. A "Belefér egy pici szivbe" a kötet cimadó verse, és előtte kéne még valami, mibe fér még bele, belefér egy pici holdba, tessék, irjál egy ilyen cimű verset. Jó. És akkor irtam.
- Akkor elég határozott segédszerkesztővel volt dolgod.
-Abszolut, abszolut.
Állitóag az óvodában is igényelt szabadságot, mint segédszerkesztő, de ott ezt nem annyira dijazták.
Mindenesetre találkozgattunk utána, játszótéren is, tényleg nagyon édes volt, hogy mennyire komolyan vette, és mennyire büszke volt magára - mert ő azért mégis csak célközönségként és nyilván a home office okozta gyönyörből , de azért mégis csak egyszer ott találta magát egy ilyen munkafázis közepén.
