erről-arról-amarról még

erről-arról-amarról még

A MAGVETŐBEN TIMI ÉS... 2020

2023. december 21. - gond/ol/a

 
Elmosódó határok és egy óvodás segédszerkesztő, aki megszerkeszti Grecsót. Ma Turi Tímea meséli el, hogy mit tanult ebből az évből.
 
"Mindannyian tudjuk, mit vett el tőlünk a járvány, nem csak egészségügyi, de lelki, mentális és gazdasági szempontból is, ami persze mind összefügg az egészséggel. Ezért arra gondoltam, megpróbálom leírni, mit adott nekem az elmúlt év, és mire tanított ez az időszak:
1. Elmosódtak a határok. Mindig is büszke voltam arra, hogy éles határvonalakat húzok a munka és a magánélet között, hogy időben és térben külön tartom a különböző szerepeimet, és arra, hogy a szerepváltogatás micsoda szabadságot ad. Március közepe óta azonban ezek a határok elmosódtak, és a járvány két hulláma közötti pihenőidőben sem tudtam őket rendesen visszaállítani. A legmeglepőbb mégis az volt, hogy kiderült, így is működőképes az élet. Már nem csinálok nagytakarítást minden online könyvbemutató előtt, csak arra törekszem, hogy a kamera látókörén kívül tartsam a káoszt.
2. A tavaszi karanténidőszak legjobb munkája az volt, amikor rájöttem, hogy ha nem tudom az – akkor még óvodás – gyerekemet lefoglalni, hogy hagyjon dolgozni, akkor vele fogok dolgozni. Így nagyon hamar hallhatta Darvasi László Pálcika, a detektív meseregényét vagy Grecsó Krisztián gyerekverseit – utóbbiba még segédszerkesztőként is belebeszélt.
3. Még sose volt ilyen fontos kapcsolódni, mint most. Több pillanatra is emlékszem, amikor a másokhoz való kapcsolódás segített felülemelkedni a félelmeken. Természetesen személyes jelenléttel a legjobb, de nem igaz, hogy nem lehet közvetítőkön keresztül: a kollégákkal, a barátokkal való állandó kapcsolattartás rengeteg erőt adott ezekben a hónapokban.
4. Az irodalom is eszköze a kapcsolódásnak. Tudom, hogy ostobán hangozhat, hiszen szerkesztőként mindannyian szakmányban olvasunk, de ezekben az időkben visszatért valami számomra az olvasás elemi gyermeki bolyongó derűjéből.
[A képet március 11-én készítettem, Sándor Iván 90. születésnapján, a Magvető Café backstage-ében, ahogy Szegő János fogalmazott, Magyarország utolsó kulturális rendezvényén.]"

Az összes reakci

A bejegyzés trackback címe:

https://mindentkimondani.blog.hu/api/trackback/id/tr2718285487

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása