pár napja ezt még megtartották, bár nem is lehettek 100 fő fölött, azért megrázó hogy Szegő János úgy vezette be a születésnappal összekötött könyvbemutatót, hogy ez az utolsó rendezvény (rátéve a világvége hangulatra, bár sokmindennek valóban vége..."visszavonásig")
Sándor Iván 90. szülinapját ünnepelték a Magvető caféban e ( a 3. itteni könyvét, 3 év leforgása alatt, igazán sokatmondó ez a gazdag termékenység ebben a korban, de mit ez a kor?!, fiatalosabb is , korszerűbb is, és okosabb sok fiatalnál ez az "öreg"ember, csak úgy hemzsegnek fejében a klassz gondolatok (pl a korérzésről)
Bazsányi és Bombitz értő és érző kritikusai, persze pozitivak, öröm volt őket is hallgatni, nomeg Darvast a zongoránál Padam padaam padaáám ... Sándor Iván értelmezésével kiegészitve (padam a szivdobbanás...)... (Szegő egész idő alatt a mikrofonjával vot elfoglalva, de azért félfüllel figyelt is:)
és a vége felé azt mondta Sándor Iván, hogy (végre) otthonra lelt a Magvető szerkesztőségben ,és megemlitette név szerint Turi Timit, meg Szegő Janit.... ,
sőt miután Timi a tortát, a gyertyás tortát az asztalra ügyeskedte, külön megjegyezte
hogy ebben a 90ben "a költő és szerkesztő is benne van" :)
Egy személyes vallomás: Sádor Iván régi Szinészportréi alapján szerettem meg igazán és kerültek közel hozzám, azok a szinészek (köztük Kálmán György akikről (olyan pszichológiai árnyalásokkal irt, hogy valószinleg többet is láttatva bennük mint amivel rendelkeztek) ... valószinű neki is kedvenceik, akárcsak azok az irók, akiket megnevezett, Becket, Kafka, Dosztojevszki, Csehov...
El kéne már olvasni valami regényt tőle, pl ezt a legutóbbit, aminek olyan költői a cime:
