éve (2013) egy régi (1964-es)fotó mellé
Ani: Köszönöm Julika, hogy feltetted ezt a képet a facebook oldalamra. Ez a kép mindennél élesebben szól a régi barátságunkról és összetartozásunkról.
Én: boldog idők ! (?) utólag mindenképp annak tűnnek!!!
Ani: Igen, úgy tűnik, s én még emelt fővel, diadalmasan tekintek a jövőbe. Te egy kissé lehajtod a fejed és visszafogottabban mosolyogsz, Zsuzsi pedig a tekintetével valamit lentebb kutat. Talán csak azt, hogy egyszerre lépjünk? De számomra ez egy nagyon fontos kép marad.
Én: csoda, hogy mosolygok, a legtöbb egyetemista képemen durcáskodok vagy világfájdalmaskodok egzisztencialista módra... ez a kép tényleg, nekem is egyre többet mond rólunk... és arról az időről (amit most elég hamisan értelmeznek körülöttünk, nem?!)
Ani: igen, én is úgy gondolom, hogy nagyon sok mindent hamisan átértelmeznek arról a korról olyan emberek, akiknek nincs közvetlen tapasztalatuk arról, mit is jelentett akkor élni és tanulni. Nem véletlen, hogy az egzisztencializmusról írsz. Magam is .- bár sok mindent ""természetesnek" vettem a külvilág történéseiből, de a belső szellemi világomat az egzisztencialista filozófia akkori kultuszában találtam meg. Azt is mondhatnám, hogy egyszerre két világban éltem.
Én: emlékszem... valóban!! :)
