E.P. ma lenne 69 éves.
Nézegetem utolsó képeit.
Milyen gyönyörű.
A szó igazi értelmében nemes az arca
Mennyire kifinomodott, cizellált
Látszik rajta a szenvedés nyoma, de annak legyőzése, a rajta való felülkerekedés is.
Hogy tud másra is gondolni, Másokra!
(Emlékszem az utolsó könyvheti megnyitóbeszédére.Ott néhány nevet felsorolt, felhiva rájuk a figyelmet. Most részrehajlóként említem, lányomét is, pedig szerkesztőkét nem szokás:
...."Mennyi munka van egy könyv mögött! Gépírók, korrektorok, tördelők, grafikusok, szerkesztők, főszerkesztők, kiadóvezetők, hol névtelen, hol nevesíthető, de mindenképp áldozatos munkája. Ritkán gondolunk rájuk a hétköznapokban, legyen ez hangsúlyosan az ő ünnepük is. És akkor a könyvek. Szívesen beszélnék egy könyv szagáról, a könyvszagról, a tapintásáról, vagyis a testéről, csak nem szívesen emlegetem a testet, mert mostanság mindig ugyanaz jut róla az eszembe, és nem terhelnék evvel senkit, miközben, úgy látom, majdnem mindenkit terhelek vele
Nem fogok elemezni, nem törekszem teljességre, fölemlegetek néhány könyvet, kissé véletlenszerűen, elfogultan. Nincs ugyan rajta a könyvheti listán, de mindenképp szóba hozom az új Dante-fordítást, jegyzetekkel, tudós előszóval: Nádasdy Ádám heroikus munkája. Felelős szerkesztő Turi Tímea. Legcélszerűbb a Magvető-sátorban keresni...."
Igen, ő csupa figyelem és szeretet volt.
Még ahogy dedikált is
Végeláthatatlan sorok előtt is személyes jelenléttel
És csak 69 lenne!
De hiányzik!
De jó lett volna, ha megmarad , olyan törékenyen akár mint az utolsó képein
fittyet hányva a hasnyálmirigyráknak
Csak megmaradt volna!