pálistiék valamikor rég , tán 965-ben, (nem nagyon jegyzik már ezt sem) bemutatták Ionesco A király halódik című művét az Auditórium Maximumban,láttam, még mint egyetemista ,....a jellegzetesen hórihorgas Nagy Zoli (jóval a Familia előtt, akkor még tanárképzőfőiskolás) játszta, ő volt a címszereplő, aki végig nyűglődött, szerencsétlenkedett,kapaszkodott volna az élet - már elkésve felfedezett apró szépségeibe-csúnyaságaiba - ott lent a maximum mélyében.... n. b. : "halódott".bár én sokáig tán épp a mai napig, meg voltam ütődve ezen a fura képzésű szón, méghogy "halódik"...! A"haldoklik" az igen, az a "kitaposott", "normális" szó.)
most ötlött belém, hogy ez a halódik mennyire is pontos szó, hogy kezdem sejteni az igazi jelentését. Ami folyamatos és elhúzódobb, és filozofikusabb is a haldoklik egyszeri konkrétságánál. Ionesco ill. a fordítója adott esetben jól gondolták. A "halódás" eltarthat vagy két felvonásig is, esetleg még háromig is.
(és par excellence mennyivel költőibb a vulgáris és alpári "döglődik"-nél, aminek használata viszont nem is annyira ritka! - színpadtól függetlenül)