pakoljsárán túl
volt másik rigmusa is
anyámnak
a reggeli ébresztő
tej, túró, tejföl
lusta Juli kelj föl!
s ha ez nem volt elég
a fölkeléshez
jött a dunnalevétel
kapaszkodtam belé
de anyám mindig győzött
meg a didergés
(télen)
nehéz volt felkelni
időben
később is
lányom is késett
miattam párszor
még az iskolából
de mostanában
mikor reggel
nekem telefonál
fiát már leadta
az óvodába
s ő döcög
a munkába
frissen,
vidáman
szép napot kíván
le nem lustáz
hagy aludni
tovább
de én ébren maradok
ha az ágyból nem is
mozdulok
(csak gondolataimmal)
tejet se iszom
már régen
és dunnával se
takarózom
nincs szükség rá
és loholni se
időre
sehová
nyugdijas vagyok
nyugodhatok már
(vagy mégse...)
