"Az emlékeim kergetik egymást"-mondta a 100 éves hangegy rádióriportbanMegszerettem e hang gazdájátezt a kedves s szivélyes nénita tizenháromszoros dédanyátFáy András leszármazottjátaki tudja s gyakoroljahosszú élte mindentitkátSzeret múltat, jövőt, jelentÉs csak szépre emlékezikmert egész életében…

  már megint egy remake... már megint egy illúziórombolás...egy olyan szembesités, amiből csak vesztesen kerülhet ki az újra feldolgozás, de ami nem vet jó fényt az eredetire se... vagy csak nem kellett volna látnom az eredetit?  vagy csak a "bezzeg az én időmben" öreges morgolódása beszél…

rádiót hallgatunk a nagynénéméknél, a szomszéd néninél, akinek az unokájára szoktam vigyázni, múltkor még egy Yehudi Menuhin koncertnél raktam a fülem a rádiókészülék vásznára, el ne veszítsek egy fél csodás hangot se - de most komoly hírekről beszélnek körülöttem a felnőtt öregek, suttogva,…

egy szomorú vígszínházi előadás kapcsán--- nekem duplán szomorú volt a popfesztivál 40 vígszínházi mostani előadása mert 40 éve nem is  láttam a legendás előadást (csak Szegeden egy másikat) s mert most , s ahogy láttam a visszáját valójában nagyon is ismertem annak idején is, bennem élt, tudtam…

két éves unokám méla tekintetéből   apám néz rám vissza   aki nem is láthatott két évesnek   akkoriban ölhették meg mikor én annyi voltam épp egy távoli láger mélyén s ő azt hihette hitették vele a messzi Szerbiában egy rézbányában hogy mi se élünk de mi túléltünk s lett negyven év múltán egy…