úgy terveztem, a Hagymafesztivál előtt, amin fellépett Gerendás Péter is , hogy elviszem a Memento c. lemezét, dedikáltatni,
különös tekintettel a Százéves pályaudvar c. dalra, ("Vannak idők , mikor menni kell....mikor feltűnik a ház falán a jel...)aminek melódiájától, szövegétől régóta nem tudok szabadulni, annyira a fülembe-szívembe mászott, hogy annak idején, mikor megjelent, napokig mást se hallgattam...
http://youtu.be/mRElWFVNN50
csakhogy most nem találtam meg a régi CD-t...
(ez itt egy mostani felvétel)
https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=be8uIcsiMDk
Aztán évekkel később, mostanában, megjelent egy nagy port kavaró levele a fb-on, ami szerint el fog menni...
Aztán eltelt pár hónap...
És most itt koncertezik (nem ment el mégse?)... Gondoltam megkérdem tőle...dedikálás közben... akkor hát mégse kell menni?
De aztán erre nem igen volt szükség, elhangzott ugyanis egy új dal , az új lemezről , válaszként akár :
https://www.facebook.com/gonda.julia.7/posts/10152207045371562?notif_t=like
Hogyha elhagyod otthonod, ahova születtél
Egy tenyérnyi anyaföldet az útra elvigyél
Hogyha elhagyod otthonod, ahova születtél
Képe egy életen át, végig elkísér,
...A Szajna-parton is keresed az otthagyott vén_Dunát...
Hát igy van ez...
elmenve is maradunk...
(Páris nekünk is a Bakonyunk ...lenne (mindig érvényes Ady!)
Az új CD egy új (önéletrajzi) könyvben jelent meg (Ma van csak a hivatalos bemutatója ):
"Gitáromba kapaszkodva"
Végül is ezt dedikáltattam:
"Julinak, szeretettel"...írta bele Gerendás Péter...
de a Szép Júliát
én is énekeltem még a koncerten, előtte, "vele", ahogy felszólított bennünket a közös éneklésre
a rövid felvételen hallatszik az én hangom is a fényképezőgépem fölül...:) (Szép? Julia? talán rád se ismernék..:)
talán rám se ismernél, talán rám se ismernék...
de maradok, aki, s ahol, (bárhol)
mindjárt kibiciklizek a Maros-partra megnézni (Szajna helyett) a Marost (elbúcsúzni tőle télre(?)... (unokabátyám épp itt van Kanadából, ő már megtette, mióta 56 után elment, 54. alkalommal - vissza-visszajárva)
(s jut eszembe: én még a francia tengerparton is a Marost emlegettem... ami lehet , hogy túlzás, de a Maros partján születtem.... ott az "otthonom"...)
