a víztorony megreparálása, újjáfestése alkalmából meghirdettek városnézéseket is, onnan a magasból

nosza, nem hagyhatom ki az alkalmat, még nem láttam olyan magasból a szülővárosomat ...

igaz, hogy kicsit megtorpanok látva, hogy milyen kacskaringós és szűk a csigalépcső, ami felvezet.. és végeláthatatlan is, és épp mostanában vannak az erős forgószédüléseim, nem épp ezt írta fel rá az orvos

de vissza már nem fordulok, sőt, kezdem érteni a hegymászók fanatizmusát is, elindulva, hogy csakazértis felérek, ha nehézségek árán is (minél inkább szédülök, minél gyöngébb a lábam, annál inkább, annál elszántabban)

 és tényleg, hamarosan látom is a táblát felérve...

 csak ott szontyolodok el kitekintve a magasból, milyen kicsi ez a mi kisvárosunk...

 Budapestre költözött ismerősöm szinte falunak látja már... kis poros utcákkal

 nekem az tűnik szembe, hogy szinte csak a templomok magasodnak ki,

 a fehér református... közelében lakunk, de nem látom a tetőnket,

a katolikus, előtte a gimnáziumunk épülete jól felismerhető

és a Bérpalota kupolája is, innen jobban is látszik mennyire megrongált és javításra szoruló...

de pici ez az egész.

Pedig lentről olyan szétterültnek tűnik, és talán szebbnek is: (a Makovecz épületek magasak, mégse látszanak), és a rózsabokrok se... amiket lent még szemügyre vehettem közelről...

csak az ég van közelebb innen, meg úgy tűnik Jerusalem is... meg is jelölték a párkányon irányát, egy nagy J betűvel, a táblázaton

meg látjuk , "mindössze" 2020 km innen - légvonalban, persze -  úgy látszik duplán nem érvényes a mondás: messze van, mint Makó Jerusalemtől - nem csak mert Makó eredetileg egy ittas eltájolódó katona neve volt, hanem mert maga a város nincs is olyan messze...Jerusalemtől. Kár hogy nincs repterünk... ki kellene próbálni... odarepülni...

látom, van kicsit közelebb egy testvérvárosunk is Izraelben:

Kyryatjam (az "csak" 1900)

Brüsszel meg? Mindössze 1300...

 és még Makón is csak a belvárost ismerem, azt biciklizem folyton körbe körbe, tágítani kellene ezt a kört?...

vagy gondoljak inkább József Attila szívszaggató elköszönő szelíd szavaira, mikor mennie "kell"ett kis városából, elhagyva 18 évét (is):

(Van itt még néhány jó, idős komám,
Ölelő csöndje néhány öreg háznak:
Szeretlek, mint az álmodó a méhest.
Ó, itt a nyugalom zenél fülünkben,
Ha esténként békák harmónikáznak.
Nagyon szeretlek néhány jó komám.)

S már elhagyom tizennyolc évemet,
E kis vidéki várost elhagyom már.
Mert menni kell és én már meg se kérdem,
Hogy többet ér-e a rideg Öröklét,
Az egész világ kicsi városomnál.
Csak elhagyom tizennyolc évemet.

(node én már a hetvenediket is, vagy talán épp ezért nem csoda, ha hozzám nőtt ez a város: összenőttünk (?)... (és- mentünk?!)