én és az unokám:     lányom és unokám:       aliz2. :: 2012. dec. 30. 23:42 :: 2 komment :: Címkék: kapcsolatok, UNOKÁM

 sehogyse megy ki a fejemből az a röpke beszélgetés... irtam is róla valamit, még akkor, meg fotóztam is(ez a lényege)..de elveszett...   a klubrádió előtt találkoztunk össze... lányommal voltam, ki babakocsiban tolta pár hónapos kisfiát.. örültek egymásnak, jóismerősként beszélgettek, én meg...…

   folytatódott az orzse tanárok előadássorozata a bet orim zoomjában s akaratom ellenére kicsit jobban bekapcsolódtam hozzászólásaimmal, mint akartam volna u.i. be volt kapcsolva a mikrofonom és először önkéntelenül megszólaltam, persze némi tiltakozásként mondtam: "ILYEN IS…

   unokámmal igazi pár-beszédeket lehet folytatni meg is lehet győzni, ha valamit másképp gondol mint én meg ha értetlen vagyok valamilyen válaszával, megmagyarázza  pl azt mondta, hogy anyja szombatrontó (nem,nem a sabbatot rontotta el, hanem) azzal lett  rontója a szombatnak, hogy a…

ülök mint akit fejbe vertek a (többször befejeződni akaró, de nem tudó) Frida Kahlo film leúszó zenéje mögött,meg várom is hogy eltűnjenek a sötétben maszktalan nézőtársaim,mikor egy még most is maszktalan jsmerős fülig érő szájjal kérdi, mit szólok a filmhez- mintha csak azt kérdezné, milyen volt…

 egy érdekes és szép könyvecskének volt a bemutatója (MJAK ürügyén is, azért nem bántam volna, ha annyi kihagyott idő után informálisan legalább összejövünk), na mindegy egy társunk irt veretes, patinás szövegeket fotós férje fotós barátjának fotóihoz       engem  a fotók nem inditották…

  rögtön éreztem, hogy valami baj van, ahogy bekapcsolt a messenger a hivás nyománunokám el is fordult...mi baj van?nagy nehezen kiderült, hogy névnapja van, másodszor is az évben... és én ezt nem tudtam, meg is feledkeztem róla (tán az elsőről is:( mert mi nem szoktuk tartani a névnapokat, de egy…